Charolais bikákat értékeltek

2014. november 25., kedd, Gazdakör

Újdonság a háromszéki állattenyésztésben a zaláni Sepsi-Charolais Kft. charolais fajtájú húsmarha bikaborjai teljesítmény-, illetve tenyésztési paramétereinek értékelése. A munkát magyarországi szakemberek végezték a napokban.

Négyfős csapat, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének elnöke, Jancsó István, dr. Domokos Zoltán ügyvezető és az anyaországban nagy szakmai elismerés­nek örvendő Papp Sándor és Tábori Imre tenyésztő vállalkozott az itt született bikaborjak értékmérő tulajdonságainak felmérésére. Ennek első lépéseként a Héjja Dezső és Szász István tulajdonában lévő zaláni farmon beindult az üzem saját teljesítményvizsgálata.
A magyar (és nem csak) értelmezés szerint nálunk még nem létezik valódi tenyésztőszervezet, így a teljesítményvizsgálatot a magyarországi egyesület tenyésztési programja szerint hajtják végre. A hitelesítés érdekében beindítására meghívták a megyei mezőgazdasági igazgatóság és a fajtanemesítési hivatal vezetőségét. A növendékbikák kiválogatását az eddig hónaponként mért súlygyarapodási eredmények és az állatok külleme alapján végezték a magyar szakemberek. A vállalkozás tulajdonában levő 35 növendék bikaborjúból 18 került előállításra. A magyar egyesület szabályzatában leszögezték (és be is tartják!), hogy a vizsgálatra előállított állatok minősítését az ügyvezetőből, a tenyésztésvezetőből és legalább egy tanfolyamot végzett küllemi bírálóból álló bizottság végezheti a pontosan megfogalmazott törzskönyvezési szabályzat alapján, és az előzetesen kiadott ügyvezetői hozzájárulás birtokában. A teljesítményvizsgálatba a hét és kilenc hónapos kor közötti bikákat lehet beválogatni, legkevesebb hét bikaborjú sorolható a csoportba. A hizlalási időszak 120 és 210 nap közötti, a vezetőség általában 150 napot javasol. Indításkor és a befejező mérlegeléskor az egyesület képviselőjének is jelen kell lennie. A hizlalás időszakában az állatok tulajdonosának havonta mérlegelést kell végeznie, és az adatokat el kell juttatnia az egyesület ügyvezetőjéhez. A vizsgálat alatt álló 12–13 hónapos bikáknál mérik a herekörméretet is (legkevesebb 30 cm kell legyen). A hizlalási próbaidőszak lezárását követően, miután az állat betöltötte a 400. életnapját, minden beállított egyed küllemi bírálatra kerül. Az egyesület tenyésztési szabályzatában rögzítették a bikák tartási és takarmányozási technológiáját is. A hizlalási teszt ideje alatt kívánatos a napi 1400 grammos mérsékelt súlygyarapodás, 1700 gramm fölött már nemkívánatos (igaz, mértek napi 3000 gramm feletti súlygyarapodást is ennél a fajtánál – a szerző megj.). Alaptakarmány a széna, a siló és a szalma (nyári időszakban a legelő), a közepes mennyiségű takarmányabrak és az ásványi kiegészítők. Az abrakadagolás, hizlalás 2–3 hónapon át intenzívebb az egy éven felüli bikáknál, ekkor legjobb a napi 1700 grammos súlygyarapodást biztosító abrakolás, majd a tesztidőszak végéig az abrakadagot csökkenteni kell. A jobb spermatermelés és a lábszerkezeti problémák elkerülése végett a jövendőbeli tenyészbikákat nem szabad elhizlalni. Köve­telmény, hogy az állatok tartási körülménye a tesztelés során azonos maradjon, az állatok szabad kifutóval és fedett területtel egyaránt rendelkező istállóban, lehetőleg tízes csoportokban kerülhetnek elhelyezésre. Egyedenként legkevesebb 10 négyzetméter területet kell biztosítani. A tesztidőszak végén a magyar szakemberek eljönnek és elvégzik a tenyészbika minősítését és típusba sorolását, majd egy sor gyarapodási érték és küllemi tulajdonság figyelembevételével kiszámítják a tenyészbika úgynevezett tenyésztési „indexét”, amely a tenyésztési értéket tükrözi. Csak ezután kerülhet sor a bika tenyésztésbe vételére, a legjobb egyedek szaporítóanyagának fagyasztására mesterséges megtermékenyítés céljából.
A cégtulajdonosok remélik, hogy jó teljesítményűek lesznek a vizsgálatba befogott fiatal bikáik, és kiváló utódok születnek tőlük az ország minden részén.
Zalánba négy éve, a megyében elsőként importáltak charolais fajtájú vemhes üszőket és tenyészbikákat Magyarországról (összesen 60 darabot), azóta a behozatal többször is megismétlődött. Jelenleg az állatlétszám 190 körüli, időközben jó néhány tenyészállatot eladtak az országban. Már induláskor a törzstenyészeti cím elnyerésére összpontosítottak, úgy döntöttek, nem vágóállatokat állítanak elő, hanem a szaporulatot tenyészállatként értékesítik.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1624
szavazógép
2014-11-25: Gazdakör - Bokor Gábor:

Bajban a kisgazdák

Érdekes felmérést tett közzé a Mezőgazdasági Ter­melők Országos Szövet­sége (LAPAR). Úgy vélik, baj­ban vannak azok a gazdák, akik öt hektárnál kisebb területen dolgoznak, ezért bér­be adnák vagy eladnák földjüket. Ne­héz helyzetüket a gázolaj, műtrágya, a vetőmag árának folyamatos emelkedése adja.
2014-11-25: Gazdakör - :

Hírlugas

Mézes reggeli
A Romániai Méhészek Egyesületeinek Föderá­ciója támogatásával Románia is részt vett az Euró­pai reggeli mézzel elnevezésű programban. Ennek keretében november 21-én negyven iskolában és óvodában kaptak mézet reggelire a gyerekek – így próbálván népszerűsíteni a mézfogyasztást.