Hilib határából kőeszközök és kőbalták kerültek elő. Nevéhez fűződik a hilibi pénzlelet is. Határában, mint kuriózumot, keressük fel a legendás Szarvaskőt. Templomának védőszentje Keresztelő Szent János. Az asszonyok a rózsabogyólekvár mesterei.
Ozsdoláról is nagyobb méretű kőbalta és őskori leletek ismertek. A helységről határainkon kívül is hallottak, hisz a Kopolnó-(régebb Kápolna-) és a Nagyági-patak völgyében találhatók azok a csillogó, szabad kvarckristályok, amelyeket ozsdolai gyémántok néven ismer az ásványtani irodalom. Itt kapaszkodik ki a Kárpátok tetejére (Berecki-hegység) a Focşani felé tartó műút, amelyet Kádárút néven ismer ma is a nép. Neve a Vráncsa-vidék és Háromszék közötti egykori cserekereskedelemre emlékeztet. A Via Vrancháról már 1431-ből írásos dokumentumok szólnak. A helység idegenforgalmi nevezetességei közé tartozik az egykor várfallal övezett katolikus műemlék templom. A Templomdomb mögötti élen egy helyet Várnyakmegének neveznek (5), ami ismeretlen erőd jelenlétét sejteti. Néhai Dáni Miklósné szerint ,,fenn az erdőn, a Csihányos orrán is volt egy kisebb vár, Ozsdola várának hívták hajdanában”. A Kopolnó-patak forrásvidékén pedig a Fajló- és Égés-patak közötti nyaksánccal átvágott éles gerincet Várbérc néven ismerik a falubeliek (7). Rejtekhelye lehetett a környékbelieknek a török-tatár dúlások idején. A hegyormot felépítő kőzetek átégtek. Nevéhez monda is fűződik. Látogassunk el a Kézdimartonos felőli határban levő Óriáskőhöz is (6), amelyhez hiedelemmonda fűződik, akárcsak a másik turisztikai érdekességhez, az úgynevezett Cepőkös kőhöz. Érdeklődésre tarthat számot a kárpáti homokkőövezet 45 m hosszú barlangja, az Ozsdolai Kőlik és közelében a Kicsi kőlik nevű kőfülke. Ezek tektonikus résbarlangok. Mint mindenhol, hiedelemmondákat köt ezekhez is a nép. A Kis-Rét patakában kénes ásványvízről (büdösvíz), a Szék oldalában pedig gyengén szénsavas borvízforrásról tudunk. Az Ozsdola és Nyujtód közötti mocsaras rét védett virága a zergeboglár (Trollius europaeus) és a kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris).
Kézdimartonos gyógyvizéről híres. Kénes-lúgos ásványvizét reumatikus bántalmak fürdőkúrás kezelésére sikerrel használják.
Bereck érdekességeiről már szóltunk a 12–21-es lap kapcsán. Más látnivalók: a Leányvár (4a) erődített település, melyhez szintén monda kapcsolódik, a Gábor Áron egykori szülőházát jelölő emléktábla, Gábor Áron egész alakos szobra, a Gábor Áron-emlékház. A helység központjában áll az a ház, amelyben Bem tábornok találkozott Petőfivel 1849. július 25-én. Az eseményt emlékmű jelöli a község központjában. Bereck a 18. században fazekasközpont volt. Itt jelenik meg a Berecki Harangszó című kiadvány.
A térképen számmal jelölt objektumok: 1. Ódalbükk, 2. Csipkés-tető, 3. Orotvány-tető, 4. Leányvár pataka, 4a, Leányvár, 5. Várnyakmege, 6. Óriáskő, 7. Várbérc, 8. Csihányos, 9. Háromponk (szöktetők), 10. Sárosút, 11. Kicsi kőlik.
A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben már kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 1984–85-ben a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának első darabjai. A frissített, fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.
