Bemutató a Tamási Áron SzínházbanCyrano, a színházi ikon

2015. március 6., péntek, Közélet

Edmond Rostand Cyrano de Ber­gerac című drámáját mutatja be ma este a Tamási Áron Színház Kövesdy István rendezésében. Az előadás beharangozója szerint „a rendező darabválasztásával az újraértékelés és újrateremtés mellett azokra a témakörökre keresi a választ, hogy melyek azok az értékek és motivációk ebben a történetben, amik mindmáig foglalkoztatják a színpadi és filmrendezőket”. Ezúttal nem az immár hetedik rendezésével Sepsiszentgyörgyre visszatérő Kövesdy Istvánt faggattuk a darabról, annak aktualitásáról, hanem az előadás dramaturgiáját jegyző Kovács András Ferenc – KAF – Kossuth-díjas költőt kérdeztük: miért oly fontos a színház számára, és mégis oly ritkán játszott ez a romantikus történet?
 

  • Fotó: Barabás Zsolt
    Fotó: Barabás Zsolt

Kovács András Ferenc: Rostand drámája hirtelen neoromantikus fellángolásból született, ráérzett, hogy valami ilyesmit kell írni. Való igaz, ritkán veszik elő a darabot, azt mondják, nagyon nehéz színpadra vinni, nagy apparátust igényel. Tudni kell: a 19. századvég francia színházában még bejött a hintó, a fehér ló, ezer szereplő jelent meg a színen. Amikor a darabot bemutatták, a drámairodalom még nem annyira, de a költészet például már túllépett a romantikán. Érdekes, ahogy Rostand ráakad erre a figurára: Cyrano de Bergerac valós, 17. századi személy, nagyon fura, krakéler, kötekedő, párbajhős volt – ugyanakkor tudós is, valahogy ott volt Moliére generációja mellett, de mégse volt ott, különc figura volt, életében legendák születtek róla. Az író a figurába nagyon sok önéletrajzi elemet gyúrt bele, saját frusztrációját is. Rostand egyik barátjával közösen egy félvilági – vagy inkább felvilági, mert a felső tízezerhez tartozott – hölgyet elcsábítottak úgy, hogy egyikük írta a leveleket, a másik volt az arc. Ilyen Cyranonál nem volt, de erről szól a darab. Összetett történet, mert egy megkettőződés vagy meghármozódás van benne, és a darab tele nyelvi tűzijátékokkal. Nagyon érdekes, hogy Rostand – aki maga sem volt biztos a sikerében – több közepes vagy éppenséggel bukott darabja után alkotta meg a Cyranot, mégis egy színházi ikont teremtett meg, és egy nemzeti ikont is, a szájhős, becsületes, kiálló, párbajozó, szellemes franciáét. Tulajdon­képpen tehát olyan figurát, mint a Faust vagy a Don Juan, amely nagyon meghatározza a színházi életet. Persze, az előadás kihívás egy színház számára, a címszereplő számára is, ezt mindig a legnagyobbak próbálták meg. Több filmet készítettek belőle, 1950-ben a főszereplő José Ferrer Oscar-díjat kapott, az 1990-es francia alkotás, Gerard Depardieu-vel a címszerepben többszörös César-díjas. Egy ekkora apparátusú romantikus mű tulajdonképpen filmhez hasonlítható a leginkább, de míg egy filmben ezer dolgot meg lehet jeleníteni, azt a színházban metaforikusan vagy leképezve lehet megtenni. Mindig színház vagy színészfüggő az előadása, mindenkinek próbatétel – nyilván, a nézőnek, ha figyel, ha gondolkozni és szórakozni akar, nem.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mitől tart leginkább az elhúzódó háború kontextusában?










eredmények
szavazatok száma 864
szavazógép
2015-03-06: Belföld - Nagy D. István:

Jövőre mégis lehet ­tüntetés (Székely szabadság napja)

Nem utasította el a beadványokat a polgármesteri hivatal szakbizottsága, mindössze elhalasztotta a válaszadást, mivel azok elbírálását nem tekintik időszerűnek – pontosított tegnap a Székely Nemzeti Tanács a sajtóban elterjedt hír kapcsán, mely szerint a marosvásárhelyi hatóságok nemcsak idén, de következő két évben sem engedélyezik a székely szabadság napjára tervezett megmozdulásokat.
 
2015-03-06: Közélet - Fekete Réka:

Emelték a tanárok bérét

A pénzügyminisztérium zárolja azoknak az önkormányzatoknak a számláját, amelyek nem fizetik ki az ingázó pedagógusok utazási költségeit; július 1-jétől a takarítók, kapusok, karbantartók és gépkocsivezetők is számíthatnak fizetésemelésre; a pedagógusok és a kisegítő didaktikai személyzet a márciusi béremelés után szeptemberben kap újabb ötszázalékos emelést, a szakszervezetek 2016-ra és 2017-re újabb tíz-tíz százalékot javasolnak – tájékoztatott Nagy Gá­bor, a Tan­ügyiek Szabad Szakszervezetének háromszéki elnöke.