Marokkói koprodukció thaiföldiekkel

2015. március 23., hétfő, Kultúrkert
Az Osonó Színházműhely és a marokkói L’Fabrika Színház mask@face.now című közös produkciója, amelyet objektív okok miatt thaiföldi adaptációban láthatott a Reflex fesztivál közönsége, egy kicsit több is, kevesebb is volt a konkrét értelemben vett színházi előadásnál.
  • Vargyasi Levente felvétele
    Vargyasi Levente felvétele
Miután a közönség elfoglalta helyét a teremben, az Osonó vezetője és az előadás rendezője, Fazakas Misi elmesélte, hogy a hamarosan kezdődő előadás tulajdonképpen nem az, ami a programban szerepelt, mert az eredeti produkcióban játszó marokkói fiatalok nem kaptak beutazási engedélyt Romániába a marokkói román nagykövetséggel és a román külügyminisztériummal folytatott több hónapos levelezés, ügyintézés, a szükséges dokumentumok beszerzése után sem, ezért a marokkói színészek helyett öt thaiföldi diákot láthatnak a nézők, akikkel korábban dolgozott az Osonó Bangkokban, és akik történetesen Budapesten tanulnak, így vízum nélkül utazhattak Romániába. A felvezető után a marokkói színészek skype-on köszöntötték a szentgyörgyi közönséget, megköszönték az Osonónak, hogy ez a mindenhol nagy sikerrel játszott előadás létrejöhetett, és sajnálatukat fejezték ki, hogy nem lehetnek jelen a Reflexen.
A produkció, ami ezután következett, talán amiatt, hogy mindössze négy nap alatt készült el, talán a humoros felvezetés miatt, jóval vidámabbá, játékosabbá szelídült, mint az a rendezői koncepcióból érzékelhető komor vízió, melyben az arc és álarc, a vezető és a nép, az egyéniség és a taposómalomba beleszürkülő tömegember, a hatalmon lévők és az elnyomottak, a kényszer és a szabad akarat, a szabadság és a rabság örök egymásnak feszüléséből korunk társadalmának rémképe rajzolódhatott volna ki. Az egymáshoz laza szálakkal kötődő jeleneteket, melyek a marokkói fiatalokkal folytatott beszélgetések és improvizációk során születtek, újságokkal teleragasztott hatalmas díszletfalak foglalják keretbe, melyek az események, történések nyilvánosságán túl a média hatalmát, az információrobbanás korát, de a szegénységet, szürkeséget, közönségességet is jelzik. Az újságpapírba csomagolt világ képe konkrétan is megjelenik az előadásban, melyre értékes kincsként bukkannak rá az emberek, de amelyet egyre jobban összeken, bemocskol, végül pedig egészen szétszed és megzabál a fogyasztói társadalom. Az előadás elején a hatalom képviselője a szabadságot hirdeti a népnek, de csak játszik a szóval, szónoklata egyértelműen a zsarnokot, a diktátort idézi. Elhozom nektek a szabadságot – zárja beszédét, aztán a szabadság illúziójaként napszemüvegeket osztogat. A „felszabadítás” jelenetei után, melyek során az egyéniség minden szabad megnyilvánulását elfojtják, elfedik, álarc mögé rejtik, az ellenállókat pedig kiközösítik, a záróképben a nép egy nagy nejlontakaró alá kerül, pillepalackos mű­anyag világunk előbb-utóbb a börtönnél is elviselhetetlenebb lesz, mert legalapvetőbb szükségletünktől, a levegőtől is megfoszt bennünket. Csak a bohóc nem áll be a sorba, de az ő szabadsága a magányos ember szomorú szabadsága.
Erős képekből építkezett az előadás, de a Távol-Kelet végtelen időfelfogásában működő amatőr színészek számunkra új, szokatlan, fegyelmezetlennek tűnő játékstílusa, kifelé kacsintó lazaságuk erőtlenné tette a jeleneteket, az előadás tartalmi élményét felváltotta az egzotikus arcok, emberek látványának és az ő színpadon való jelenlétük naivságának, gyerekes tisztaságának élménye. Em­berpróbáló lehetett négy nap alatt összerakni ezt a produkciót.
Cikk megjelenési időpontja: 2015-03-23 00:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint kétirányúvá kellene-e tenni a sepsiszentgyörgyi Gábor Áron utcát?







eredmények
szavazatok száma 743
szavazógép
2015-03-23: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy
KULHAVY MAGDOLNA
életének 88. évében elhunyt.
Temetése 2015. március 23-án, hétfőn 14 órakor lesz a kovásznai ravatalozóból.
A gyászoló család
16390
2015-03-23: Kultúrkert - Demeter J. Ildikó:

Verstől versig, a sárból a csillagokig (Bábszínház kicsiknek és nagyoknak)

Olyan lakója valószínűleg nincs is Székelyországnak, aki ne szeretné Kányádi Sándor verseit, és ne látná egyiket-másikat olykor megelevenedni. A sepsiszentgyörgyi Cimbo­rák Bábszínház ezt az élményt próbálta színpadra vinni Verstől versig hajt a csordás című produkciójával, amelyben már az is érdekes, hogy hét színház színészei szerepelnek az ország legkisebb bábszínházában, de nem ez a lényeg – hanem az, hogy az előadás nem csupán a gyermekeket vonzza.