Martos Gábor SepsiszentgyörgyönA műkereskedelemről, és ami mögötte áll

2015. május 5., kedd, Közélet

Mitől értékes egy műalkotás, pontosabban mikor beszélhetünk műalkotásról, miként szabta át a műkereskedelem megjelenése az érték fogalmát? – ezekre a kérdésekre is választ ad Martos Gábor művészeti író Műkereskedelem – Egy cápa ára című, A cápa esete a tőzsdeügynökkel mottóval meghirdetett közönségtalálkozón ismertetett könyve, amelyet múlt csütörtökön a Szent György Napok részeként mutattak be Sepsiszentgyörgyön.
 

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

Az érdeklődőknek különleges utazásban volt részük, hiszen maga a szerző sem mindennapi módon került abba a helyzetbe, hogy elsőként doktoráljon eb­ben a témában Magyarországon. Nem irodalomtörténész és nem művészettörténész, mégis egy évtizedig az erdélyi magyar irodalmat kutatta – a harmadik Forrás-nemzedéket –, majd a Népszava művészeti rovatának lett szerkesztője, ahol képzőművészettel foglalkozott. Mindezt újságíróként, majd tizenöt év múltán a műkereskedelem egyik szakértőjévé lépett elő Magyarországon, ma pedig oktatója ennek a művészettörté­netben elhanyagolt területnek. Körülbelül így vázolható Martos Gábor pályája az elmúlt huszonöt évben, miként azt maga ismertette. Bár ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelynek gyermekként a vasárnapi programhoz tarto­zott a múzeumlátogatás, soha nem tervezte, hogy valaha is művészettörténettel foglalkozzon. Azonban egy múzeumi állás, a gyermekkori élmények és a képzőművész barátoknak szervezett kiállítások végül törvényszerűen erre sodor­ták, a Népszavához kerülve pedig „megpecsételődött” a sorsa. Eb­ben az időszakban – 1998 és 2000 között – éled újra Magyar­országon a műkereskedelem a második világháború utáni össze­omlást követően. Megjelen­nek az első aukciós házak, az első komolyabb árveréseket is lebonyolítják, illetve megnyitják kapuikat a galériák is. Martos Gábor pedig írni is kezdett erről, látogatta az eseményeket, adatot gyűjtött, majd később doktorált (igen kalandosan, hiszen ezzel a területtel senki sem foglalkozik érdemben az egyetemi berkekben). Párhuza­mosan kezdődött el az a talán csak általa végzett munka, melynek eredménye a könyvben függelékként is szerepel: többoldalas listák a külföldi és hazai aukciós házakban, galériákban megforduló és csillagászati összegekért eladásra kerülő műalkotásokról. Hogy miért szükséges ez? Martos Gábor szerint csak így lehetséges érdemben írni az egészről.
S hogy miért éppen Damien Hirst alkotása adta az alcím ötletét, illetve Andy Warhol soraival – A jó üzlet a legnagyobb mű­vészet – indul a könyv? A válasz látszólag egyszerű: Martos Gá­bort ez a mű – egy hatezer fontért megvásárolt, majd a művész által formaldehidbe elhelyezett négyméteres tigriscápa, mely később 12 millió dollárt ért –, illetve annak története indította arra, hogy választ találjon: miben is áll az érték. Miért kelt el Ives Klein húsz, kinézetre tel­jesen azonos, IKB festékkel lefestett vászna egyenként más és más áron, vagy mit is látunk valójában, amikor Marcel Duchamp R. Mutt álnéven szignált műalkotásának, a Forrásnak az egyik másolatát szemléljük? A könyv ezeken a folyamatokon is keresztülvezet, végig lebegtetve a kérdést: valóban az adja egy műalkotás értékét, hogy mennyiért kelt el? A szerző kitér a műtárgyra mint befektetési értékre: megéri vagy sem, illetve miként válik felkapottá, avagy értéktelenné az alkotó és a műve nem egy esetben egyszerűen kereskedők, gyűjtők hatására, illetve olyan különlegességekre, mint az egész piac sajátossága: a konkurencia nem az alacsony árakkal próbál manipulálni, éppen ellenkezőleg, felsrófolja azt. „A diszkrécióra alapozó, rengeteg pénzről szóló – naponta újabb és újabb összegrekordokat produkáló – világ ez, tele jobbnál jobb sztorikkal” – összegez Martos.
A szintén csütörtökön ismertetett másik könyv – A tőzsdeügynök képei – egy eddig ismeretlen magyar műgyűjtő kollekciójának története, egyúttal korrajz a világháború előtti polgári miliők gyűjtési szokásairól, illetve arról a kalandos útról, amelyet sok esetben az alkotások később bejártak.
 

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 193
szavazógép
2015-05-05: Közélet - Kuti János:

A példaértékű román modell (A múlt hét)

Végre hozzánk, Erdélybe is elérkezett a Ve­lencei Bizottság (VB) elnöke, Gianni Boquiccio dicshimnuszokat hallgatni és zengedezni a kisebbségvédelemben alkalmazott román modellről. Eljött meggyőződni, hogy a mostanában nyilvánosságra került, román nemzeti türelmetlenséget, intoleranciát felemlegető vélemények és kritikák szemenszedett rablómesék. És meg is győzték róla. A mostani elnöki látogatás egyértelműen rávilágít arra, hogy a hiba a magyarokban rejtőzik. Ők az állandóan elégedetlenkedő, hőbörgő hőzöngők. Mert a román modell igenis jó, sőt, még annál is jobb.
2015-05-05: Belföld - :

Fennakadásokat okoz az egészségügyi kártya

Fennakadásokat okozott az orvosi rendelőknél, kórházaknál és az egészségbiztosító megyei kirendeltségeinél tegnap az elektronikus egészségügyi kártyára való áttérés: médiabeszámolók szerint az egészségbiztosító Hunyad megyei szervere húszpercnyi működés után elérhetetlenné vált, és így a kedvezményes gyógyszerekért jelentkező krónikus betegek egy részének nem sikerült kiállítani a receptet, mert nem lehetett aktiválni a kártyájukat.