Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Műemlékvédelemről OlasztelekenA jó ízlés érvényesüljön, ne a giccs

2015. május 22., péntek, Közélet

Az olaszteleki Daniel-kastélyban tartott kastélytörténeti kiállítást, illetve vetítéssel egybekötött előadást az épített örökséget kiemelt témaként kezelő eseményként hirdették, ám annál többé, igazi műemlékvédelmi ötletbörzévé alakult. A felszólalók – köztük városi főépítész, dizájner és polgármester – szerint egyrészt az esetenként több száz esztendős épületek tulajdonosait kell ráébreszteni, milyen érték birtokában vannak, másrészt tenni kell azért, hogy az önkormányzatok törvényes keretet és pénzt biztosíthassanak a műemlékek megőrzésére.
 

  • Fotó: facebook
    Fotó: facebook

Az 1680, avagy 3 évszázadnyi illusztrált kastélytörténelem című kiállítást annak összeállítója, Fehér János művészettörténész nyitotta meg. Mint mondotta, a modern technika segítségével tablókra nyomtatott kiállítási anyag többéves kutatómunka eredményét mutatja be dióhéjban, de a szemlélődők így is fogalmat alkothatnak arról, kik is voltak a vargyasi Danielek, akik a XVII. század derekán nekifogtak Olasz­teleken építkezni, majd évszázadokon át nemcsak Erdővidék, de a tágabb értelemben vett környék meghatározó alakjaivá váltak.
Az illusztrációkat készítő székelyudvarhelyi Gyöngyössy János magát annak a „köztes valakinek” mondotta, aki Fehér János aránylag száraz adatait hat hét munkája révén élvezhetővé tette. Az est háziasszonya, Rácz Lilla köszönetet mondott Gyöngyössynek a jól sikerült rajzokért, a résztvevőket pedig biztosította, az elkövetkezőkben újabb kiállítások helyszíne lesz Olasztelek. Ezekkel, illetve az 1680.ro címen indított blogjukkal a kastélyszállót és Erdővidéket kívánják népszerűsíteni.
Fehér János Erdővidék épített öröksége című előadása kezdetén hangsúlyozta: nem műemlékvédő, ám művészettörténészként, kutatóként olyan munkát végez, amely által megismeri a vizsgált épületek sorsát, üzenetét. Napjainkban jó és rossz hírrel is találkozhatnak az épített örökségünk iránt érdeklődők: az elpusztult árkádos ház veszteséget jelent a nagybaconi faluképnek, ám nyereségként könyvelhető el az eseménynek otthont biztosító Daniel-kastély felújítása, s az, hogy hamarosan a miklósvári Kálnoky-kastély is régi pompájában tündökölhet. A sok pontatlanságot is tartalmazó műemlékvédelmi listán ötvenegy különböző besorolású erdővidéki épület szerepel, szembeötlő, hogy az amúgy védettséget élvező vargyasi Daniel-kastély nincs rajta, ezzel szemben a sosem létezett régi román templom igen, de nem jegyeznek – mert nincsenek annak nyilvánítva! – jelentős építészeti értékekkel és történelmi múlttal rendelkező magyar egyházi ingatlanokat sem. Fehér János szerint a műemlékvédelmi lista legnagyobb hiányossága, hogy az épületeket nem védi meg az enyészettől. Ezt tükrözi az árkádos ház sorsa, de a vargyasi Imecs-udvarházé is, amelynek egyik részét, a csűrt következmények nélkül bonthatta le a tulajdonos. A felújítások sem minden esetben szerencsések – mondotta. Nagyajtán a Donáth-kúriát olyan cserepekkel és ablakokkal látták el, amelyek nem illenek hozzá, Erdőfülében az 1713-ban fából készült, faragott feliratos szemöldökkel rendelkező Boda-kúriát pedig betonkoszorúval vették körül.
A hallgatóságból elsőként Var­gyas polgármestere, Ilkei Ferenc szó­lalt fel, s fejezte ki sajnálatát, hogy a törvény az önkormányzatoknak csak jelképes segítségnyújtásra – az ingatlanadó elengedésére – ad lehetőséget: esetenként jelentősebb támogatásra is készek lennének, hogy megmaradjanak jellegzetes épületeik.
Fehér János szerint kevés, hogy a műemlékvédelmi védettség csak egy-egy épületre szól, az önkormányzatok hatáskörét kellene megerősíteni, hogy a falukép megőrzése érdekében megakadályozhassák az oda nem illő házak építését, illetve a régiek „modern” felújítását, rikító színekre mázolását. Rácz Lilla egyetértett Fehér Já­nossal: habár a régiót úgy reklámozzák, mint érintetlen vidék, mégis meglehetősen gyakran kell magyarázkodniuk vendégeiknek az igénytelenül felújított, netán új építésű, de tájidegen házak miatt.
Sepsiszentgyörgy főépítésze, Bir­talan Csilla úgy vélte, a törvényi védettség kevés, hiszen a rendelkező jogszabályok tele vannak kiskapukkal, s ezt ki is használják ügyvédeik segítségével az ingatlanok védettségét korlátozásként értelmező tulajdonosok. A helyi közösségek erejét kellene növelni, hogy ne érvényesülhessen a rossz ízlés, illetve az ügyvédek játszmája, és akár a szomszédoknak is beleszólási jogot kellene adni, hiszen őket is érinti, mi készül közvetlen közelükben. Damokos Csaba az önkormányzatoknak pályázati alap létrehozását javasolta. Érvelése szerint komolyabb támogatás ellenében valószínűleg a tulajdonosok is beleegyeznének, hogy ne feltétlenül az ő ízlésviláguk érvényesüljön a felújítások során.
Végszóként elhangzott: a cél, hogy a tulajdonosok, a helyi önkormányzatok és a műemlékvédelmi hivatal ne ellenségként, hanem partnerként tekintsen egymásra.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 718
szavazógép
2015-05-22: Közélet - :

Áll a munka a szentkatolnai óvodánál

Idén csupán egy hetet dolgoztak a szentkatolnai Bálint Gábor-iskola udvarán, a sportterem mögött épülő kéttermes óvodánál – tudtuk meg Tusa Levente polgár­mestertől.
2015-05-22: Belföld - Farcádi Botond:

Ne féljünk kitűzni a székely zászlót (Az MPP nem aggódik)

Nem oldja meg a székely zászló kérdését a parlament által múlt héten megszavazott zászlótörvény, de azon elv alapján, mely szerint: amit jogszabály nem tilt, azt szabad, nekünk nem kell félnünk a lobogó kitűzésétől – fogalmazta meg az MPP álláspontját Kulcsár-Terza József, az alakulat Kovászna megyei szervezetének elnöke.