Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

TusványosVálasztási matematika, ismeretlenekkel

2015. július 25., szombat, Közélet

Egy év sincs már a következő önkormányzati választásokig, és néhány napja írta alá a választási törvényeket Klaus Johannis államfő. Ezek valójában inkább a régebbi gyakorlathoz való visszatérést szabályozzák, de újdonságok is vannak, és természetesen nyitott kérdések is. Ezekről beszélt tegnap reggel a Kós Károly-sátorban három szakértő: Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Szász Alpár Zoltán kolozsvári politológus és Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Az első kérdéseket Pákozdi Csaba, a magyar külügyi és külgazdasági minisztérium nemzetközi jogi főtanácsadója fogalmazta meg, később a hallgatóság is bekapcsolódott. Vita nem volt, a vélemények inkább kiegészítették egymást. Az elhangzottakból összegező beszámolót közlünk.

  • Székely István, Szász Alpár Zoltán, Pákozdi Csaba, Illyés Gergely
    Székely István, Szász Alpár Zoltán, Pákozdi Csaba, Illyés Gergely

A párttörvény, a pártfinanszírozási törvény, az önkormányzati és parlamenti választási törvény összefügg egymással, nem lehet külön beszélni róluk. Az első lényegesen megkönnyí­ti a pártalapítást, ezentúl gyakorlatilag három személy is bejegyezhet egy pártot, de hogy a rendszer mégse essen szét apró kis politikai erőkre, beépít bizonyos szűrőket: legalább egyszázalékos (helyi, megyei vagy országos) támogatottság kell a választásokon való részvételhez; az más kérdés, hogy milyen eredményt érnek el, és miként maradnak fenn a kis pártok. A megyei tanács elnökét jövőben ismét közvetve, a tanácstagok választják meg (vagy váltják le), a parlamenti választás nagyjából visszatér a 2004-es rendszerhez, megszűnnek az egyéni kerületek, újra pártlistára lehet majd szavazni. Ezzel a létszám is nagyjából azonos lesz az akkorival, azaz a jelenleginél 120-szal kevesebb törvényhozó lesz, de a 2009-es (alkotmánybírósági határozattal érvényesnek minősített) népszavazáson kért egykamarás, 300 fős parlamentnél jóval több. A függetleneknek helyi szinten van esélyük, ha annyi szavazatot szereznek, amennyi a többiek mandátumához elég; a parlamentben nincs ilyen, de a kisebb pártoknak, jelesen az RMDSZ-nek jól jöhet az alternatív választási küszöb. Az egész folyamat arra mutat, hogy az utóbbi években kissé szétesett központi pártfegyelmet próbálják erősíteni, ezt szolgálja a megyevezető közvetett megválasztása is, mert hatáskörei nem igazán változnak.
A módosítások az önkormányzati választásokat szabadabbá teszik, lokális pártok is felléphetnek, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a magyar pártok mit érhetnek el egy ilyen versenyben. Az előző választáskor érvényes 6:3-as alternatív küszöböt – amely matematikailag két magyar párt számára is lehetővé tette volna a parlamenti bejutást – eltörölték, az új pedig még matematikai esélyt sem ad, mert négy megyében kell a szavazatok minimum húsz százalékát megszerezni. A 2011-es népszámlálás szerint négy megye van Erdélyben, ahol a magyarság aránya meghaladja a 30 százalékot, és még kettő, ahol a 20 százalék határán billeg. Hargita megyében 84 százalékos a magyarság, Kovászna megyében 73, ott elméletileg kijön két pártnak is a 20 százalék. Itt 2012-ben 71, illetve 57 százalékot kapott az RMDSZ és 14, illetve 15 százalékot az EMNP, de ha utóbbi fel is tornássza magát 20-ra, az még mindig nem lesz elég. Maros megyében ugyanis 37 százalékos a magyarság, és ebből 34 az RMDSZ-re szavazott, Szatmár megyében pedig 34 százalékos, és ebből 33 RMDSZ-szavazó – e két helyen arra is van esély, hogy mindkét magyar párt kiesik. Van még két megye, ahol a 20 százaléknyi magyar szavazat kijöhet: Biharban 25, a Szilágyságban 23 százalék a magyarok aránya. Az alternatív küszöb a koalíciókra nem vonatkozik, tehát a magyar–magyar verseny legfeljebb a székelyföldi önkormányzati választásokon lehet esélyes, ahol akár három magyar párt is indulhat. A parlamentbe az RMDSZ önmagában is bejuthat, de a választók szeretik az összefogást, az MPP-vel mutatkozik is a közeledés, az EMNP távlati terveiről azonban még semmit sem tudni. Az is lehetséges, hogy a transzszilvanista román erőkkel keresi az együttműködést, de ez csak egy feltételezés, esélyeit korai lenne latolgatni. Ha ez a törvény így marad, több választáson biztosítja a magyar érdekképviselet jelenlétét a parlamentben, bár az öt százalék alatti teljesítmény a román pártokkal való tárgyalási pozíciót is gyengíteni fogja, és lélektanilag sem előnyös a magyar közösség számára.
A külföldön élők szavazata már három elnökválasztást eldöntött, mégsem jelentheti egyértelműen a jobboldali pártok sikerét, ezért elég körülményes módszert ír elő az új törvény: előre be kell jelentkezni, amihez törvényes lakcím kell, és a többségnek nincs ilyen. Az RMDSZ nem érdekelt a külföldi szavazatokban, mert az 1989 előtt kivándorlók elveszítették román állampolgárságukat, és viszonylag kevés magyar voksol a külképviseleteken, a sok román szavazattal viszont emelkedik az ötszázalékos küszöbhöz szükséges részvételi arány. A pártok közötti migrációt az új törvények sem tiltják, mert a rendszer arányos képviseletet biztosít, és fix erőkkel esetenként nagyon nehéz lehet kormányt alakítani; kisebb, változó összetételű pártokkal nagyobb a mozgási lehetőség. A szavazás kötelezővé tétele fel sem merült, ez nem is tenne jót a pártok mozgósítási képességeinek.

Hozzászólások
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás első fordulójában?











eredmények
szavazatok száma 133
szavazógép
2015-07-25: Máról holnapra - Demeter J. Ildikó:

Késő?

Gyakorlatilag életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a 90 éves Alexandru Vişinescu volt börtönparancsnokot a kommunizmus első éveiben elkövetett kegyetlen kínzásokért. A legalább 12 ember haláláért közvetlenül felelős pribék idős korára is harcias maradt, csúnya szavakkal és gesztusokkal támadt az újságírókra, akik háborgatni merték igen jól megfizetett nyugalmában.
2015-07-25: Közélet - Bokor Gábor:

Erőgép Nagyborosnyónak

Többfunkciós erőgéppel gazdagodott a nagyborosnyói polgármesteri hivatal. A buldoexkavátort a Progresszió Leader Helyi Akciócsoporthoz benyújtott pályázat segítségével vásárolta a községháza, értéke 50 000 euró plusz áfa. A Volvo márkájú gépet tegnap vette át Szőcs Levente polgármester és a vele tartó kis küldöttség.