Száz székely kapu készítője

2015. szeptember 30., szerda, Faluvilág

Farkas Róbert kézdimartonosi fafaragót abból az alkalomból kerestük fel, hogy ő készítette a nemrég befejezett esztelneki központi park hagyományos székely mintájú faragványait, a két gyalogkaput, a padokat, a szemetesládákat, a hirdetőt és a két falutáblát.

  • Farkas Róbert a műhelyében
    Farkas Róbert a műhelyében
  • Esztelnek új parkja Farkas Róbert által készített munkákkal. A szerző felvételei
    Esztelnek új parkja Farkas Róbert által készített munkákkal. A szerző felvételei

A közigazgatásilag Bereckhez tartozó település egyetlen fafaragója egy évtizede költözött haza szülőfalujába, miután harminc esztendeig a kézdivásárhelyi csavargyárban dolgozott. 1982-ben kezdett el faragni, akkor végezte el a Csernátoni Népfőiskola kétéves tanfolyamát, ahol a Haszmann fivérektől tanulta a szakmát. A fa megmunkálása iránti szeretete természetesen nem a csavargyárból gyökerezik, hanem Kézdimartonosba vezethető vissza, ahol néhai édesapja kerekesmester volt, műhelye ma is megvan, benne a régi eszközök, esztergapad, valamint sokféle hasznos szerszám.
Farkas Róbert alapító tagja a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségnek és a Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesületnek. Egykori szenvedélyéből mára megélhetési forrás lett: székely kapukat, kopjafákat, féldomborműveket farag. Kérdésünkre, hogy eddig hány székely kaput készített, azt a választ kaptuk, hogy százhoz közelít a számuk, a legtávolabbi a Balti-tenger partjára egy gazdag német műgyűjtőhöz került. A kapu szállítása és a vám (amikor készítette, Románia még nem volt EU-tagállam) többe került, mint maga a kapu – mondja mosolyogva. Erdély-szerte találkozhatunk munkáival, de Magyarországon is szép számban megtalálhatóak kapui és kopjafái, hiszen Békéscsabától Pécsig mindenütt megfordult. Kisebb alkotásai Japántól az Amerikai Egyesült Államokig és Kanadáig fellelhetők magángyűjteményekben, így túlzás nélkül mondhatjuk, hogy általa is a világ majdnem minden pontjára eljutott a székely faragott motívumvilág. Kézdiszéken a Felsőlemhény felé vezető megyei úton látható egy nagyméretű székely kapuja, és ugyancsak ő készítette a berecki Comenius-iskola, illetve az ojtozi és kézdimartonosi római katolikus templom előtt álló kapukat. A faragómester azt is elmondta, meglátása szerint a szomszédos Hargita megyében sokkal több a székely kapu, mint Háromszéken. Idén nem volt alkotótáborban – tudtuk meg a mestertől –, aminek egyetlen magyarázata az, hogy itthon nagyon sok munkája akadt.
Farkas Róbert szerencsés embernek mondhatja magát, hiszen van utánpótlás: Alpár fia, aki Kézdivásárhelyen testnevelő tanár, elsajátította tőle a fafaragást és az asztalosságot. Munkái számos hazai és külföldi közös kiállításon voltak jelen. Egyéni tárlattal még nem mutatkozott be, de tervei között ez is szerepel.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint bejut-e a Sepsi OSK labdarúgócsapata a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 181
szavazógép
2015-09-30: Magazin - :

Vizet találhattak a Marson

Valószínűleg folyékony sós vizet találtak a Mars felszínén – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA hétfő délután.
 
2015-09-30: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

A Szeredő-ponk vidéke (Háromszéki kalauz 48.)

A Dobolló-patak völgyében két érdekesség várja a turistát: a Kincses-gödör (Kg) és a Dése köve (D) nevű hatalmas sziklaformáció, amelyen még ma is látni véli a nép az óriások vagy Szent László király lovának lábnyomát. A Köves-ponk Bikkfalva felé nyúló ormán van egy feltételezetten középkori eredetű őrtorony, népi nevén Csigavár (1).