Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Hat fiatal erdélyi művész tárlata EgerbenMetamorphosis Transylvaniae

2015. október 3., szombat, Kultúra

Apor Péter történetíró fő műve, az Erdélyi változások lett a szep­tember 18-án Egerben megnyílt fiatal erdélyi képzőművészek tárlatának címe. A kiállítás anyagát korábban, a nyár folyamán a budapesti Műcsarnok kis kiállítótereiben láthatta a közönség. A kolozsvári székhelyű Barabás Miklós Céh hat fiatal tagját kérték fel az erdélyiséget a képzőművészet nyelvén bemutató alkotások igényes anyaországi prezentációjára.

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

Az ifjú művészek tárlatán széles látókörű, de a transzilván szellemiségéhez kötődő Apor Péter-i szemlélet mai értelmezésével találkozunk, vagyis új utak keresésével a helyi hagyományok, a múlt emlékeinek figyelembevételével és tiszteletével. Mindegyikük kötődik a mély gyökerekkel rendelkező erdélyiséghez, amelybe beleszületett, amely szárnyakat, de ugyanakkor rálátást is ad a környező világra, az új stilisztikai és morális kihívásokra. A hagyományok mezsgyéjéről a modernség felé való nyitás   fontos helyet foglal el alkotói szemléletükben, az új elfogadása a tradíciók tiszteletén, megélésén túl az alkotó kísérletezéssel.
A hat tehetséges művész joggal képviseli e tárlaton az erdélyi szemléletet, világra való rálátást. Van köztük, aki visszamegy ősibb, embert és népeket formáló elemekhez, emlékekhez, és van, aki csak a közelebbi, talán meg is élt múlt tradícióira alapoz, épít, ezek segítségül hívásával fogadja el a modernség kihívásait és tárja elénk a benne felgyűlt szemléleti síkokat.
Talán a feldobolyi Éltes Barna szobrász tekint leginkább vissza a régmúltba vesző gyökerekig, a székelység, magyarság történetébe beivódott tárgyi, illetve szellemi sajátosságokhoz a modern művészet kifejező erejét híva segítségül. Ismerve a természetes anyagok (mint a fa és agyag) sajátosságait, szóra bírásának módját, a fennmaradt történelmi emlékek, néprajzi átöröklődések összetevőit rejti modern formavezetésű szobraiba, sőt, a letűnő, hagyományos világból talált tárggyal (egy fejfedő kendővel) hidat is von korunk felé. Műveit szemlélve párbeszéd indulhat el a jelentéstartalommal telített hajdani szimbólumok és napjaink gyors fogyasztású felfogása, konzumcikkei között.
Hasonló értékátöröklő szemlélettel alakítja a fát mint lételemet Berze Imre székelyudvarhelyi szobrász is, letisztult formakezeléssel, a megörökölt emlékek közelítésével, tűnt idők áttetsző leképzésével. Közérthető, találttárgy-szerű áthidaló megoldásai nem a modern dadaista ready-made szemlélet meghökkentő, polgárpukkasztó elemeként épülnek a műbe, hanem elődeink életfelfogására tett alázatos utalásokként sugallanak. Alkotásainak egyszerű, lesimított vagy enyhén barázdált, vésett felületei kapcsok a természetes és a kreált, modern elemek között.
A sepsiszentgyörgyi Baász Orsolya grafikái már másfajta kötődést vagy még inkább az emlékekből továbbhurcolt erdélyiséget fejezik ki. Művei a közelmúlt hétköznapi vívódásait, kudarcait vagy éppen a mámoros, felszínen megnyilvánuló örömök leplezetlen valóságát boncolgatják, víziószerű szürreális foszlányokként. Tartalmas rajz- és formateremtő-grafikai megoldásai az átélt időt sajdítják bele az univerzum időtlenségébe, megkísérelvén újraélni mindazt, mit elveszített vagy éppen csak elejtett.
Szintén a kortársi múlt és a jelen társadalmi gondjainak feszegetője Máthé László, aki a realitás festői nyelvezetével megélt szülőföldi problémák, kiszolgáltatott helyzetek, mulasztások érzékeny bemutatására vállalkozik. A tetten ért valóság kendőzetlensége ez, a sokszor sivár, gondterhes múlttól szabadulni kívánó, de erre képtelen egyének, sorsok jövőbe tekintő viaskodása, ahol mégis ott a fel nem adott bizakodás.
Lini Enikő színekben visszafogott, széles ecsetkezelésű megoldásai szintén hidat képeznek az emlékek, formák, figurák múltbéli kavalkádja és az új idők ígéretes álomképe között. Rendteremtő szándékkal kutakodik a közelmúlt egyensúlykereső impressziói között, egy nyitottabb szemléletű jövő reményében.
A fototechnika is jelen van a kiállításon: Mira Marincas átgondolt, grafikusi rendezésre vágyó meglátásaival ragad meg képi momentumokat a távoli és közelmúltbeli tagadhatatlan, megtapasztalt emlékekből. Jeleket kíván továbbadni, melyeket elődök, a kelet-európai társadalom, a közeli társak vagy ő maga elhagyott, elejtett. Képileg rögzíteni azt, ami emlékjegyei miatt már csak foszlányaiban érhető tetten.
Összegzésképpen elmondható, hogy e művészek alkotásaik révén nem a múltba révedést, egyfajta görcsös nosztalgiát céloznak meg, hanem a beléjük ivódott erdélyiség szellemében – számolva a múlt hozadékaival, értékeivel vagy kudarcélményeivel – útkeresésre vállalkoznak, esztétikailag átgondolt, következetes megoldásokkal irányulnak világunk kihívásai felé.
Az egri Zsinagóga Galériában a Székelyföld gyöngyszemei rendezvénysorozat részeként megnyílt tárlat november 30-áig látogatható.
 

Hozzászólások
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás első fordulójában?











eredmények
szavazatok száma 274
szavazógép
2015-10-03: Kultúra - Nagy B. Sándor:

Bevárni a lelkünket (Mácsafej zenekar: A dolgokról egy földi szellemnek)

Több olyan előadást láthattunk Szentgyörgyön az utóbbi időben, melyek koncertszerűek voltak, de bizonyos értelemben színházi produkcióként működtek. Az sem ritka jelenség manapság, hogy különböző együttesek nagyobb hangsúlyt szánnak dalaik szövegeinek, ezért költők megzenésített verseit adják elő. A Mácsafej zenekar és Kolcsár József színművész A dolgokról egy földi szellemnek című Szilágyi Domokos- és Fekete Vince-versekre épülő produkciója olyan szellemi és érzelmi töltetű előadás, mely a zene-irodalom-színház határvonalai mentén bátran megállja a helyét a műfaj legnagyobbjai mellett is.
 
2015-10-03: Kiscimbora - :

Páskándi Géza: Hetes vers

Hétfő

Hétfőre hó, egészség,
pozsgás lesz az egész hét:
gömbölyded, kicsattan,
tavaszra rügy kipattan.