„Az utóbbi évtizedekben az immunrendszerünkre gyakorolt hatások megváltoztak, a globális felmelegedés, a légszennyeződés, az urbanizáció, az a tény, hogy beköltöztünk faluról városra, elősegíti az allergiák kialakulását” – indította a kedden Sepsiszentgyörgyön tartott ismeretterjesztő előadását dr. Albert Kinga allergológus és klinikai immunológus. Állítását igazolta az a tény, hogy a Háromszéki TÉT (Tudás–Élmény–Tapasztalat)-estek eseményén nagy volt az érdeklődés, a megyei könyvtár Gábor Áron Termében kevés szék maradt üresen.
Az előadó szerint jobbak a diagnosztikai lehetőségek, sokkal több esetet ismernek fel, mint korábban, elérhetőbbek ezek a szolgáltatások, és ezek a tényezők együttesen eredményezik, hogy manapság sokkal több az ismert allergiás beteg. Elmondta, az allergia az immunrendszer tévedése, tulajdonképpen az immunrendszer túlműködéséről van szó, melyben közrejátszik a genetikai háttér, de az allergiás megbetegedések kialakulását, a tünetek súlyosságát a környezeti hatások határozzák meg.
A szakorvos ismertette, ha szerveztünk allergénekkel találkozik, és hajlamunk van az allergiára, beindul egy allergiás folyamat, de az első találkozáskor nincsenek tünetek. A szervezet ellentesteket termel, és lassan-lassan érzékennyé válik. Azt nem lehet tudni, hogy hányszor kell találkoznia a szervezetnek egy adott allergénnel ahhoz, hogy tünetek keletkezzenek.
Allergiát okozó tényezők
Háromszéken igen gyakori a házi poratka okozta allergia, ezek a kis állatok legszívesebben a hálószobában élnek, szaporodnak, kihullott hajszálainkkal, levált hámsejtjeinkkel táplálkoznak, jól érzik magukat a porban. Beköltöznek a matracokba, szőnyegekbe, mindenféle kárpitba. Nagyon szeretnek nedves környezetben élni, ezért a lakásban szárított ruha, a főzéskor keletkező gőz, nedvesség elősegíti a fennmaradásukat, ötven százalék alatti páratartalomnál kiszáradnak, elpusztulnak.
A macska és a kutya is allergénforrás, különösen a macskaallergén tartós a lakásban még akkor is, ha már hónapok óta nem tartják ezt a házi kedvencet. A tömbházakban sok a csótány, ürülékükkel szennyeznek és allergiát okozhatnak, ez is gyakori mifelénk – közölte az allergológus. A penészgombák is idézhetnek elő allergiát, sok esetben nem látható felületen húzódnak meg, de éppen ilyen allergének a mindenféle komposztban, az elrothadó terményekben, falevelekben megtelepedő penészgombák is.
A másik nagy allergén kategóriáról, a pollenekről a szakember elmondta, azok a fák, füvek, gyomok veszélyesek allergológiai szempontból, amelyek messzire tudják eljuttatni pollenjüket. Tavaszi felmelegedéskor virágzanak a fák, májustól következnek a pázsitfűfélék, majd a gyomnövények, a parlagfű és az üröm virágzása és pollenszórási időszaka, amely elhúzódhat novemberig is. Ezek a pollenek időszakos tüneteket okoznak, elsősorban légzőszervi panaszokat, orr- és szemtünetekkel. A parlagfűpollen több száz kilométert tud megtenni, így Magyarországról eljuthat hozzánk, és nyolcvan évig képes élni kiszáradt, szikkadt földben is, ezért nem veszélytelen térségünkre sem – véli Albert doktornő, aki a fekete üröm pollenjét is ebbe a kategóriába sorolta: szintén bejut az orrba, tüdőbe, és megtámadja a szemet is.
A táplálékallergiák közül gyermekeknél a leggyakoribb a tehéntej és a tojás proteinje, a glutén, a szója, hal, földimogyoró okozta érzékenység, felnőtteknél a táplálékallergia jóval ritkább, de ezek mind diagnosztizálhatóak, egyesek elhagyásos diétával kiküszöbölhetőek, mások enyhíthetőek, míg a színezékek, tartósítószerek, adalékok okozta allergiát nagyon nehéz kimutatni – ismertette az előadó, és külön kiemelte, nem összetéveszthető a tejfehérje idézte allergia a tejcukor iránti intoleranciával, míg előbbi immunológiai folyamat, utóbbi egy enzimzavar következménye, és enzimpótlással kezelhető – ez főként felnőtteknél jelentkezik. A gyermekeknél az atópiás dermatitisz a leggyakoribb allergiás tünet, amelyet az irritáló anyagok fenntartanak – ezt lehet szabályozni, csökkenteni.
Az allergiás szénanátha viszonylag könnyen felismerhető, tüsszögés, vizes orrfolyás, viszkető orr, esetleg kötőhártya-gyulladás, szempirosság, könnyezés, szemviszketés esetén gyanítható, hogy fennáll az érzékenység, ellenben ez az allergia rizikófaktor az asztma kialakulásában – tájékoztatott a szakorvos, ugyanakkor elmondta, gyermekek esetében előfordul a fizikai erőnlét utáni köhögés, fulladás, sípolás. Ha visszatérőek a sípoló, nehézlégzésű időszakok, érdemes megvizsgálni az esetleges allergiás hátteret.
Az előadó beszélt a rovarcsípések gyakoriságáról, de hangsúlyozta, csak akkor gyanítható, hogy a megcsípett egyén allergiás erre, ha a csípés nyoma nemcsak lokális, hanem más tünetek is jelentkeznek, mint fulladás, hányinger, szívdobogás. Az érintettek ilyenkor életveszélybe kerülhetnek, ezért fontos, hogy tartsanak maguknál speciális sürgősségi csomagot, amit szakorvos állít össze.
Lapunk kérdésére a szakember elmondta, bár bizonyított tény az allergia gyakoriságának növekedése, sem megyei, sem országos statisztika nem készült előfordulását illetően, de a gyakorlat igazolja: szervezetünk egyre több veszélynek van kitéve.