Nyitás az ErasmussalVisszahozni a francia nyelv presztízsét

2015. október 31., szombat, Közélet

Indokolatlan előítéletek okán a kilencvenes években nagyon lecsökkent az iskolákban a francia nyelv oktatása, pedig a gyakorlat igazolja, Európában a gazdasági szférában, az uniós intézményekben, a kultúrában, a turizmusban megvan a kellő súlya, és ha nem tanítjuk  gyermekeinknek, megfosztjuk őket attól, hogy bizonyos területeken érvényesüljenek – hangsúlyozza Madár Júlia, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum francia szakos tanára, aki egy sikeres Erasmus-pályázat révén a múlt héten is megtapasztalta, mit jelent a diákoknak a közvetlen nyelvi környezet, mivel gazdagodnak a kéthetes franciaországi szakmai-, nyelvi gyakorlat alkalmával.
 

  • A programban részt vevő diákok és tanárok
    A programban részt vevő diákok és tanárok

A nyolcvankilences fordulat után alig indítottak francia csoportokat, a francia szakos tanárok majdhogynem munka nélkül maradtak, de szerencséjük volt, tudtak tanítani románt vagy magyart, kinek mi a második képesítése – hangsúlyozta a szaktanár. „Ezt próbálom orvosolni a Mikesben, nem kitalálni valami újat, hanem visszaállítani a francia nyelvtanítás helyét, ami megilleti. Úgy érzem, egy kicsit megfosztjuk a tanulóinkat az esélytől, hogy egy más nyelvet is megtanuljanak, mint az angolt és a németet. Nem lehet annyira egysíkú a nyelvoktatás, amikor ennyire színes Európa. Úgy hiszem, a francia nyelvnek is megvan a státusa világszinten, Európában gazdasági téren, nem beszélve a kultúráról és a turizmusról. Az uniós intézmények általában francia nyelvterületen működnek, ezért is fontos a nyelv ismerete. Fiataljainkat megfosztjuk a lehetőségtől, hogy egy uniós intézményben munkahelyet vállalhassanak, mert ott angol és francia a követelmény.”
Kérdésünkre, jelenleg hogy állunk Háromszéken a francia nyelv tanításával, Madár Júlia elmondta, Sepsiszéken úgy-ahogy működik a franciaoktatás, de ez nem jellemző a megye többi vidékére, évek óta nem végeznek az egyetemen francia szakot háromszéki fiatalok, mert nincs, ahová hazajönniük. „Eljárok szülőértekezletekre, és elmondom, hogy nem hátrányos franciát tanulni, könnyen elsajátítható, a gyermekek előnyére szolgál, hogy már ismernek egy latin nyelvet.” Elmondta, ez a pályázat nagyon pozitív hatással volt a részt vevő diákokra, nagyon sokat jelentett nyelvi szempontból a Franciaországban töltött két hét: „belecsöppentek az ottani életmódba, gasztronómiába, folyamatosan a francia nyelvet hallották és beszélték”.
A kétéves Erasmus-pályázat felénél tartó program részeként a Mikes-iskola tizenhét diákja és három tanára múlt héten tért vissza Franciaországból, ahol a Chemillé-i Robert d’Arbrissel Líceum fogadta a szentgyörgyieket, és szervezett programokat iskolákban, utazási irodákban, nemzetközi érdekeltségű cégeknél, meglátogatták Angerst középkori várát, és egy hosszú hétvégét Párizsban töltöttek.
Madár Júlia pályázatfelelős szerint a négy odautazást és négy viszontfogadást tartalmazó program jelentősen hozzájárul a francia nyelv gyakorlati hasznának népszerűsítéséhez a diákok körében, de arra is jó példa, hogy érdemes pályázni az unióban, mert a jól megfogalmazott célkitűzések megvalósításához jelentős támogatást lehet nyerni, és „ezen programok mindenike segít, hogy minél jobban alkalmazkodjunk a jelenkor változásaihoz”.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a járványügyi vörös forgatókönyv lépett életbe?









eredmények
szavazatok száma 600
szavazógép
2015-10-31: Máról holnapra - Farkas Réka:

Marosvásárhely esélye

Közelednek a választások, így végre keményebb hangot ütött meg a marosvásárhelyi RMDSZ a hatalmával már több ízben visszaélő Valentin Bretfeleannal, a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetőjével szemben.
2015-10-31: Jegyzet - Kerekes Gyula:

Kerítés vagy kapu szárnyakkal? (Kármentő)

Az elmúlt két-három hónapban Werner Faymann osztrák kancellár egyetlen alkalmat sem szalasztott el, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt kritizálja. Kérdezve, kérdezetlenül bírálta az orbáni menekültpolitikát, elítélte annak „embertelen” voltát: fennhangon, szinte parancsolóan követelte a magyar kormánytól a menekültválság humánus kezelését, miközben a diplomáciával köszönőviszonyban sem levő, útszéli stílusban hol hazugnak, hol nácinak titulálta „az emberiség határait átlépő” Orbánt.