Újabb képeskönyv Sepsiszentgyörgyről

2015. november 21., szombat, Közélet

Nem száraz történelemkönyvre kell számítaniuk azoknak, akik fellapozzák ezt a kötetet, mert a sorozat célja az, hogy minél közérthetőbben mutasson be bizonyos kiemelt történelmi eseményeket, s így általános iskolások vagy akár elemisek érdeklődését is felkeltse városuk története iránt – mondta Zágoni Bálint, a Kincses Képeskönyv sorozat szerzője a Sepsiszentgyörgyről szóló legújabb kötet csütörtök esti bemutatóján a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében.

  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei

A majdhogynem telt ház előtt zajló eseményen a szerző és Jánosi Andrea illusztrátor mellett a kötet elkészítését segítő történész szakértők – Csáki Árpád, József Álmos, Nagy Botond, Sztáncsuj Sándor József és Tóth-Bartos András –, valamint Antal Árpád polgármester is jelen volt, az alkotókkal Szonda Szabolcs könyvtárigazgató beszélgetett.
A felszólalók sorát a polgármester nyitotta, aki elmondta, hogy Kolozsváron sétálva egy kirakatban látta a sorozat egyik kötetét, és akkor döntötte el: Sepsiszentgyörgyről is kellene készíttetni egy hasonlót. Mivel nagyon értékesnek tartja a most megjelent könyvet, az önkormányzat a következő hetekben minden harmadik, negyedik, ötödik és hatodik osztályos diákhoz eljuttatja, és a következő években is minden harmadik osztályt kezdő diák megkapja. Tervezik, hogy román nyelvre is lefordíttatják, hogy a városban élő román diákok is többet megtudhassanak városuk múltjáról.
A szerzőktől megtudhattuk: Sepsiszentgyörgy az ötödik erdélyi város, amelyről könyvet adtak ki ebben a sorozatban (ezek mellett két magyarországi városról is készült már hasonló). A helyi történészek témaválasztásban, de forrásanyagokkal, képekkel is segítették a munkát. Mint mondták, bár a nagyobb városok bemutatása után Szentgyörgy könnyebb feladatnak tűnt, ugyanolyan figyelmet és alapos dokumentálódást igényelt, talán még többet is, mert kevésbé ismerték, és kevesebb adat is maradt fenn a város múltjáról – nagyon nehéz volt rekonstruálni például Szentgyörgy középkori történetét.
A szerzők munkáját segítő helyi történészek, szakértők részéről is mindenki felszólalt a beszélgetés folyamán. Mint elhangzott, bő kilenc hónap alatt készült el a könyv, a legfontosabb témákat érintő nagy panorámaképek mellett hangulatképeket is fontosnak tartottak megjeleníteni, a rajzok egyes részleteinél a korabeli forrásanyagok hiánya miatt gondokba ütköztek. József Álmos, a könyv lektora és Cserey Zoltán helytörténész hozzászólásaiból kiderült: van néhány hiányosság és pontatlan adat a könyvben, de végül mindnyájan egyetértettek abban, hogy terjedelmi okok miatt lehetetlen volt mindent belesűríteni a kötetbe, és hogy a második kiadásnál a hibák könnyen javíthatóak lesznek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 80
szavazógép
2015-11-21: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Razzia vagy erőfitogtatás a rockkoncerten

Félbeszakította az Ismerős Arcok sepsiszentgyörgyi koncertjét csütörtök este a rendőrség: nagy erőkkel bevonultak a terembe, ahol a rockzenekar fellépett, és kiterelték, majd visszaterelték a hallgatóságot. Az együttes tagjait bekísérték a rendőrségre, és hajnali négyig bent tartották, eladásra szánt lemezeiket, reklámtrikóikat elkobozták.
2015-11-21: Máról holnapra - Demeter J. Ildikó:

Eladjuk az egész országot?

A kilencvenes évek elején, amikor az állami vállalatok privatizálása elkezdődött, a munkahelyüket féltő alkalmazottak Nem adjuk el az országunkat! jelszóval tüntettek, sokszor, éveken keresztül. Azt mindenki érezte, hogy a mesterségesen felduzzasztott szocialista nagyipar – energiafaló régi gépeivel, rosszul képzett, de a jobb élet ígéretével betelepített munkaerővel, elavult termékeivel – nem versenyképes, de az ország akkori irányítói nem ígértek semmi jobbat helyette, és amit kaptunk, az nem az emberek érdekében szabályozott piacgazdaság, hanem olyan vadkapitalizmus, amelyben a dzsungel törvényei érvényesülnek, nem a humanista európai eszmék.