Rengeteg munka, nem kevés akadály és fontos teljesítmény jellemezte az M Stúdió pályafutását, foglalta össze a társulat utolsó öt évét – azóta tagja az egyetlen romániai mozgásszínházi társulatnak – Márton Imola. Mint mondta, végigküzdéséhez nagy-nagy szeretet kellett, és hit, hogy lehet ezt a műfajt csinálni, hit, hogy érdemes ebben a kisvárosban is megszerettetni a mozgásszínházat. A társulat célkitűzéseként azt fogalmazta meg, hogy legalább olyan ütemben fejlődjenek, mint az elmúlt tíz évben, és őrizzék meg eddigi hitüket tíz vagy több tíz évre is akár. Ami a Flow Fesztivált illeti, elárulta, pár éve már tervezgetik, hogy majd a tízéves születésnapot ekként ünneplik, az akkori viszonyok közt azonban hitték is, meg nem is, hogy meg lehet valósítani. Az álom valósággá vált, olyan előadásokat hívtak meg, amelyeket minőségben maguk is példának tartanak, a műfajon belül különböző irányokat mutatnak.
Öröm látni, hogy a tíz éve még, bár személyazonosságival és állampolgársággal rendelkező, de mégis gyerekekből felnőttek lettek, kezdő színészekből jó színészekké váltak, és jó emberekké is – foglalta össze Uray Péter az M Stúdió eddig megtett útját. Meglátásában az a fajta keresgélés, amelyet a társulat tagjai és mindazok végeztek, akik az évek folyamán a társulattal dolgoztak, jó irányba mozdította el az M Stúdió szekerét, s bár több alkalommal is kételkedtek abban, hogy érdemes-e tovább csinálni, valami mindig túlbillentette őket a bizonytalanságon. Ahol most tart a társulat, az nagyon ígéretes pont, az együttes európai mércével mérhetően komoly szintet ért el – állapította meg Uray Péter.