A „magyarveszély” árnyékában

2015. december 3., csütörtök, Máról holnapra
Farcádi Botond

Jóllehet a román sajtó gondolkodó munkatársai már ébredeznek a december 1-jei sokk után, egyre több a józan hang, s a titkosszolgálat szivárogtatásai ellenére az internet, a közösségi portálok népe is mindinkább megkérdőjelezi a hatóságok által hatalmas csinnadrattával jelentett kézdivásárhelyi merényletkísérletet – a román közvéleményben vélhetően még sokáig tartja magát a vélekedés, hogy a székelyek robbantani készültek.

Márpedig alighanem éppen ez, vagyis az etnikumközi feszültségek elmélyítése, a „magyarveszély” minél látványosabb megjelenítése volt a cél. Hogy kiknek a célja, arra csak következtethetünk. Például abból, ha számba vesszük a kézdivásárhelyi történet győzteseit – mert megvannak, és jól azonosíthatóak.
E látványos, maszkosokkal, házkutatásokkal, letartóztatásokkal, dörgedelmes ország- és nemzetvédéssel tűzdelt, kémfilmet idéző rémtörténetből nyert az akciót lebonyolító Szervezett Bűnözés és Terrorizmus elleni Igazgatóság. Rá is fért ez a hatóságra, hisz tekintélyét alaposan megtépázta, hogy korábbi vezetőjét, Alina Bicát a korrupcióellenes ügyészek vitték el. Jól jöhet hát az ország ily elszánt védelmezése akkor, amikor új kormány került hivatalba, a következő hónapokban új főügyészeket kell kinevezni, költségvetést megszavazni…
Nagyot alakított a Román Hírszerző Szolgálat is, amelynek élére nemrég került új vezető. Ezek után viszont aligha következhet be lényeges változás a hírszerzés működésében – legalábbis ami a székelyföldi erőteljes jelenlétet, fokozott figyelmet illeti. Elégedetten dörzsölhetik kezüket azok a nemzetféltésből élő románok, akik állandóan a székelyföldi magyarok elnyomása miatt sírnak: ki ne hinne nekik, ha lám, robbantani is készek azok a fránya magyarok. Árulkodó Sebastian Cucu kormánybiztos magatartása is, aki már-már diadalittasan nyilatkozott, hogy figyelmeztetett ő előre, most aztán ideje végre móresre tanítani a magyarokat. Neki sem kell majd attól tartania, hogy az új kormány meneszti, elvégre bebizonyosodott: nagy szükség lesz a munkájára. Hasonló helyzetbe került az összes kormányhatóság és dekoncentrált intézmény vezetője: ki merészelné őket elmozdítani, leváltani éppen most, amikor oly nagy szükség van éberségükre?
Nyert továbbá a mindenkori bukaresti központi államhatalom: aligha lehet majd autonómiáról, decentralizációról, regionalizmusról beszélni anélkül, hogy azt ne terrorista törekvésekkel társítanák, azonosítanák. Nem mellékesek a gazdasági következmények sem: egy ilyen incidens elriaszthatja a külföldi vagy hazai befektetőket – közvetett eszközökkel sikerülhet tehát folytatni a régió gazdasági elsorvasztását.
És végül nyert az egész korrupt, inkompetens, hitelét vesztett jelenlegi politikai osztály: mindazok, akik a központosított nemzetállam megerősítését akarják, és ellenérdekeltek a valós magyar–román párbeszéd, a közös erdélyi cselekvés kibontakozásában – az állítólagos merényletkísérletről szóló hírek ugyanis jelentősen visszavetik az utóbbi időben erősödni látszó magyar–román kölcsönös bizalmat.
Miközben az utca megtisztulást követel a politikai osztálytól, a régi rendszer megannyi katonája magyarveszélyt kiált, így próbálja ismét átmenteni a hatalmat. Vajon ezúttal is sikerrel járnak?

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4484
szavazógép
2015-12-03: Faluvilág - :

Esztendővég Borosnyó községben

Úgy adta a Fennvaló, hogy valamiért ez a hajdanában tehetős nagyközség nehezebben tudott felkapaszkodni arra a szerelvényre, amely a mostanában sokat bírált Európai Unió felé zakatol, s ahol jó két évtizede pénzösszegeket osztogatnak az onnan oly távol eső régióknak is, mint éppen Orbaiszék. Nem az uniós pénzalapok helyi áldásai felől érdeklődtünk, ami bokrosabb téma, csupán arra pillantottunk rá, mi foglalkoztatja a sok települést magában foglaló községközpontot, mi az, amit éppen befejeztek, avagy befejezetlenül ér a jelen esztendő utolsó hónapja.
2015-12-03: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

A Kis-Bászka vidéke (Háromszéki kalauz 52.)

 A Nagy-és a Kis-Bászka vízfolyások közötti vízválasztó Nagy-Mányicska és a Ménesbérc közötti szakaszán piros sávval jelzett turistaösvényen lehetett eljutni az egykori ezeréves határon túli Penteleu-csúcsra (1772 m), amit a régi kommandóiak Pintillőre magyarítottak.