Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Interjú Janeesa „Chucky” Jeffery kosárlabdázóvalBajnokságot akar nyerni

2016. január 11., hétfő, Sport

A Sepsi-SIC egyik kiemelkedő játékosa a 24 éves amerikai Janeesa Jeffery, vagy ahogy mindenki ismeri: Chucky. A tehetséges játékosnak nagy szerepe volt abban, hogy a zöld-fehér mezesek az előző idényben nagyszerű eredményeket értek el, és ebben a szezonban is lehet rá számítani, hiszen a csapat alapembere. Jeffery szívvel-lélekkel harcol a pályán, és számára nagyon fontos, hogy megfelelő példakép legyen a gyerekeknek. Az eddigi 17 bajnoki mérkőzésen 13,2 pontot dobott, 7,9 lepattanót gyűjtött és 4,7 gólpasszt osztott ki. Amellett, hogy látványos játékot produkál, ő a csapat szíve is. Chucky reméli, hogy ezúttal a bajnokságban és a Román Kupában aranyéremmel végez együttese, és biztosan állítja, hogy a szentgyörgyi szurkolók az ország legjobbjai.

  • Janeesa ,,Chucky” Jeffery egyik fiatal rajongójával. Fotók: Szigyártó Szabolcs
    Janeesa ,,Chucky” Jeffery egyik fiatal rajongójával. Fotók: Szigyártó Szabolcs
  • Chucky Jeffery bajnoki és Román Kupa-elsőséggel zárná a bajnokságot
    Chucky Jeffery bajnoki és Román Kupa-elsőséggel zárná a bajnokságot

– Gyerekként miért a kosárlabdát választottad? Mi fogott meg ebben a sportban?
– A gyerekkorom első nyolc-kilenc évében amerikai futballt játszottam. Majd középiskolában úgy gondoltam, hogy szeretném kipróbálni a kosárlabdát is, de az az igaz­ság, hogy gyerekként minden sportot kipróbáltam. Az biztos, a kosárlabda lett a kedvencem. Az amerikai futball volt az első szerelmem, de a kosárlabda a kapcsolatokról szól, az energiáról, és egyszerűen csak szeretem ezt a sportot.
– 2014-ben igazoltál a Sepsi-SIC csapatához. Könnyen meghoztad ezt a döntést, tudva, hogy több ezer kilométerre leszel otthonodtól?
– Soha nem könnyű olyan csapathoz igazolni, amely nagyon távol van az otthontól és a családtól, de én fiatal vagyok, és a karrierem, illetve a saját fejlődésem érdekében kellett döntenem. Hamar elhatároztam, hogy ide akarok jönni, és elmondhatom, egyáltalán nem bántam meg, hiszen nagyszerű edzőtől tanulhatok, és jól érzem magam.
– Az első idényed nagyon jól sikerült, hiszen bajnoki döntőt játszottatok és Román Kupát nyertetek. Milyen céllal hosszab­bítottál szerződést?
– Bajnokságot akarok nyerni. Az előző idényben sajnos elveszítettük a döntőt, de tudom, hogy az edző jó munkát végez, és újra ütőképes csapatot rak össze. Több játékos is maradt az előző csapatból, így könnyebb volt az újakat beépíteni. A bajnoki arany mellett szeretném, ha a Román Kupában címet tudnánk védeni. Ezért dolgozunk minden edzésen, és ezért harcolunk minden meccsen.
– Mi a véleményed Zoran Mikes edzőről?
– Szerintem nagyszerű edző. Egyike az eddigi karrierem legjobb edzőinek. Ő mindig építő kritikát fogalmaz meg, tudja, hogyan, milyen taktikával közelítse meg a mérkőzéseket, nagyon jól felépíti a csapatot, ismeri, ki hol a leghasznosabb, nagyon jól felkészít minden egyes mérkőzésre.
– Mit gondolsz a román bajnokságról? Egyre kevesebb ütőképes csapat marad, hiszen Arad is pénzhiánnyal küzd, és kénytelen megválni legjobb játékosaitól.
– Van azért idén is pár erős csapat, mint a gyulafehérvári és a brassói, de véleményem szerint tavaly valamivel erősebb volt a bajnokság, volt öt-hat alakulat, amely megnehezítette egymás dolgát. Nem akarom az idei bajnokságot egyáltalán alábecsülni, mert most is vannak jó csapatok, és nehéz út vár azokra, akik majd döntőt fognak játszani. Araddal kapcsolatban csak annyit tudok mondani, hogy nagyon jó csapata volt, erősebbé tette a bajnokságot, és sajnálom, hogy pénzügyi problémák miatt a jó játékosok kénytelenek voltak átigazolni. De ez már csak ilyen: a játékosoknak saját érdekükben kell lépniük, persze akad olyan is, aki ott marad. Néha nemcsak a kosárlabdáról szól ez az egész, hanem arról, hogy azt válaszd, ami neked a legjobb.
– Ebben az idényben Brassó és Arad otthonában szenvedtetek vereséget. Szerinted ez miért történt meg?
– Nagyon lassan lendültünk játékba ezen a két mérkőzésen, és az ellenfél már az első pillanattól kezdve jól teljesített. Nehéz tetemesebb hátránynál felvenni a versenyt, de Brassó ellen majdnem sikerült, aztán ők Pesovic és Bartee révén hihetetlen helyzetekből dobtak kosarat távolról. Arad ellen egyszerűen semmi nem jött össze, nem volt energiánk, nem volt meg köztünk a már megszokott összhang a pályán, az egyéni megvillanások is elmaradtak. Arad nagyon erősen kezdett, és hazai pályán nagyszerű játékot produkáltak.
– Szerinted kinek van esélye a Sepsi-SIC csapatát megállítani? Ezúttal meg tudjátok nyerni a Román Kupát és a bajnokságot is?
– Kosárlabdázóként azt mondom, hogy az én csapatom képes megnyerni mind a bajnokságot, mind a Román Kupát. Ezért dolgozunk minden egyes nap és minden egyes edzésen. Ahogy mondtam, vannak idén is erős csapatok, az előbb említetteken kívül Galacra és Kolozsvárra gondolok. Mindkét kiírásban mindenképp a végső győzelem a célom, célunk.
– Elégedett vagy a csapat eddigi teljesítményével?
– Mindenképp az vagyok. Az Arad elleni vereség az egyedüli fekete pont ebben az idényben. Eddig nagyon sokat harcoltunk, minden egyes győzelem közelebb visz a célunkhoz, és folytatjuk, amit elkezdtünk.
– Mik a terveid a román bajnokság befejezése után? Vissza­térsz Amerikába, és nyáron játszol a WNBA-ben?
– A bajnokság befejezése után szívesen játszanék nyá­ron a WNBA-ben, de igazából még más ajánlat is beérkezhet, amire talán rábólintok. Két évvel ezelőtt a New York Libertyben játszottam, aztán tavaly az Atlanta Dream vett be a csapatba, de sajnos lesérültem, és nem tudtam úgy teljesíteni, ahogy szerettem volna. Ha esélyt kapok arra, hogy a legjobb bajnokságban játsszak, biztos, nem fogok nemet mondani rá, és megpróbálom újra, hiszen az az álmom.
– A szurkolók nagyon szeretnék, ha még egy évvel meghosszabbítanád a szerződésedet. Nem játszanál még egy évet a Sepsi-SIC mezében?
– (Nevet) Ez sok mindentől függ. Még korai erről beszélni, mert tényleg nem tudhatom, hogy melyik csapat tesz olyan ajánlatot, amelyet nem tudok visszautasítani. Amúgy szeretek a Sepsi-SIC csapatánál játszani, és ha úgy alakul, szívesen maradok még egy évet.
– Szerinted mi kell ahhoz, hogy valaki jó kosaras legyen?
– Ha valamiben jó vagy, akkor abban nagyszerűnek kell lenned. Ha jó dobó vagy, akkor légy nagyszerű dobó, ha jó vezér vagy, akkor légy nagyszerű vezér. Ahhoz, hogy ezt a sportot magas szinten tudd űzni, fontos, hogy kiemelkedő legyen az intelligenciád, és ismerned kell a játékot a legapróbb részletekig. Sokan azt mondják, hogy magasnak és gyorsnak kell lenned, de szerintem tévednek, mert nem ezeken múlik. Véleményem szerint minden a szívedben dől el, hogy mennyi­re akarod azt a bizonyos célt elérni, mit teszel meg érte, és hogyan harcolsz, illetve hogy miről mondasz le.
– Követsz más bajnokságokat?
– Nem szoktam sok figyelmet fordítani a többi bajnokságra. Néha megnézem, hogy a barátaim mit csináltak, de amúgy nem követem a többit. Nagyjából arra koncentrálok, hogy mi történik ott, ahol én játszom.
– Ki a kedvenc játékosod, és melyik kedvenc csapatod?
– Igazából nincs kedvenc kosárlabdacsapatom, de csak azért, mert a játékosok többször csapatot váltanak. Allen Iverson és Michael Jordan játékán nőttem fel, nagyon szerettem, ahogy játszottak. Napjaink játékosai közül kedvelem Russell Westbrook játékát, ahogy varázsol a pályán. Emellett még szívesen figyelem Kevin Durant és LeBron James nagyszerű pillanatait.
– Messze még a karriered vége, de ha majd szögre akasztod a cipődet, mivel szeretnél foglalkozni?
– Sok minden jár a fejemben ezzel kapcsolatban. Régebb szerettem volna edző lenni, de rájöttem, nagyon sok apró részlet kell ahhoz, hogy valaki jó edző legyen. Azt tudom, hogy mindenképp a kosárlabda mellett szeretnék maradni, miután befejezem a játékoskarrieremet, és ennek fényében szívesen lennék játékosügynök.
– Szereted Sepsiszentgyörgyöt?
– Nagyon kis város, de ennek ellenére szeretek itt lenni. Mindenki ismer mindenkit, ha kimegyek az üzletbe, köszönnek és hozzám szólnak. Sokan látogatnak ki a mérkőzéseinkre, és tetszik, hogy közvetlenek velem.
– Szeretnek a szentgyörgyi emberek, sok kislánynak te vagy a példaképe. Milyen érzés előttük játszani?
– Nekem ez nagyon sokat jelent. Azért játsszuk a kosárlabdát, mert szeretjük és ez a szenvedélyünk, de ez többről szól. Képesek vagyunk pozitív energiát adni nekik, a gyerekek példaképei vagyunk, igyekszünk úgy viselkedni és élni, hogy utat mutassunk nekik, fontos, hogy elérhetőek legyünk számukra, és néha álljunk szóba velük. Egyszerűen szeretem őket.
– Mit üzensz a szurkolóknak?
– Nekünk vannak a legjobb szurkolóink az országban (mosolyog). Néha jönnek olyan csapatok, amelyek nem adják meg a kellő tiszteletet. Én nem vagyok se magyar, se román, de tiszteletben tartok minden embert. Nagyon szeretem a szur­kolóinkat, mert jóban-rosszban mellettünk állnak, és ez nekünk sokat jelent. A folytatásban is szurkoljanak teljes erőbedobással!
 

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 702
szavazógép
2016-01-11: Sport - :

Lindsey Vonn szuper hétvégéje (Alpesi sí)

A szombati lesikláshoz hasonlóan tegnap szuper-óriásműlesiklásban is az amerikai Lindsey Vonn győzött nagy fölénnyel a női alpesi sízők világkupa-sorozatának Zauchensee-ben rendezett hétvégéjén. Miklós Edit a 32. lett, így nem szerzett pontot.
2016-01-11: Sport - :

Miért is halál a bozgorokra?

A román szakújságírás egy része nem bozgorozik. Inkább emlékeztet arra, hogyan is járultak hozzá a magyarok a román foci felépítéséhez.