A Kovászna Megye Tanácsa, az Erdélyi Művészeti Központ és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által szervezett könyvbemutatóra és kiállításmegnyitóra mintegy negyvenen voltak kíváncsiak. A köszöntők után Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi történész, heraldikus beszélgetett a könyv négy jelen levő szerzőjével. A műsort a Steckbauer Hanzi Réka középiskolás diák által előadott háromszéki népi balladák, valamint Iochom Zsolt szavalata színesítette.
Tamás Sándor Kovászna, valamint Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök köszöntőjében elsősorban a szülőföldhöz való ragaszkodás, megmaradás, illetve a visszatérés kérdéseit járta körül, melyekhez meglátásuk szerint ez a kiadvány is érdemben hozzájárulhat. A tudás, melyet ezzel a tankönyvvel átadhatnak a pedagógusok, a regionális öntudatot erősítheti a fiatalokban, illetve az érzést, hogy ide érdemes visszatérni. Tamás Sándor azt is megemlítette, hogy az előző kiadványból mintegy 500 háromszéki diák tanult. Borboly Csaba reményét fejezte ki, hogy ezt a változatot elkerülik az elsőt ért támadások, hiszen átjavított, kiegészített tankönyvről van szó. Emellett Borboly közölte, pár napon belül a tankönyv elektronikus változata is elérhetővé válik. Ezáltal megszűnik a földrajzi korlát, és a tankönyv a Székelyföld, a székelység népszerűsítésének hatékony eszközévé válhat a felnőttek körében is, hiszen nem csak a fiatalokat célozták meg a kiadvánnyal. Készül továbbá a tankönyv román nyelvű változata, amely alapvető hiánypótló kiadvány lehet a román–magyar kapcsolatok terén is, mivel a székelység története jórészt ismeretlen a többségi nemzet tagjai számára – tette hozzá.
Amint az a kötetismertető beszélgetés elején kiderült, a sepsiszentgyörgyi bemutatóra mindössze hárman jöhettek el a kötet tizenegy szerzője közül, Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató, Sztáncsuj Sándor József régész, mindketten háromszékiek, valamint Novák Károly István történelemtanár Székelyudvarhelyről. Negyedikként a könyv illusztrációinak alkotója, Gyöngyössy János képzőművész ült az asztalnál. A bemutatásokat megelőzően a jelenlevők egy-perces néma csenddel adóztak a tavaly elhunyt Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi történész, a könyv társszerzője emlékének.
A könyv felépítését, a szerzők fejezetenkénti hozzájárulását, kiemelésre érdemes tartalmi részleteit – így a szépirodalmi, filmművészeti hivatkozások beépítését a tankönyvbe, ami a gyerekek számára fontos könnyítést jelent, valamint a gazdag vizuális tartalmat (fényképek, térképek, grafikák) – Szekeres Attila István mint házigazda ismertette, majd kérdésekkel fordult a szerzőkhöz. A válaszokból egyebek mellett a jelenlevők megtudhatták, miért volt fontos Székelyföld egy általános bemutatását célzó írást is beilleszteni a tankönyvbe Sepsiszéki Nagy Balázs tollából, illetve a térség a székelyek megtelepedés előtti időszakának önálló fejezetben való ismertetése is értelmet nyert, amint az is világosabbá vált, miért tekinthető a dualizmus kora a fejlődés szempontjából kiemelkedőnek, annak ellenére, hogy számtalan nehézség – a modernizáció lassúsága Székelyföld korábbi elszigeteltsége és a távolság miatt, a nagymértékű elvándorlás –jellemezte akkor is a vidéket. Emellett Novák Károly István gyakorló pedagógusként tapasztalatokat is megosztott az általa csak kiegészítő tankönyvnek tekintett kiadványból való oktatásról.
A beszélgetés nagy hiányossága – amint azt Szekeres Attila is megjegyezte –, hogy Herman Gusztáv Mihály főszerkesztő, Székelyudvarhelyen élő egyetemi oktató nem lehetett jelen. A kiadvánnyal kapcsolatos gondolatait az egy nappal korábban vele készített interjúból idézve igyekezett tolmácsolni Szekeres Attila. Gyöngyössy János a szerzők részéről érkező felkérés körülményeiről beszélt, illetve a könyvben látható illusztrációk, térképek megszületésének hátterébe is betekintést engedett, amint a képi megjelenítés fontosságát is alaposan körüljárta. Fény derült továbbá a kapcsolatra, mely a történelemhez, pontosabban az erődtemplomok világához köti, és eddigi alkotásai, az általa jegyzett kiadványok központi eleme.
Zárásként Lőrincz Ildikó, a székelyudvarhelyi székhelyű, a tankönyv kiadásáért felelős Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője Gyöngyössy János kiállított – Erdély fejedelmeinek arcképét, Homoród menti családok címerét, valamint erődtemplomokat sajátos meglátásban bemutató – alkotásainak rövid elemzésén keresztül méltatta a lassan közel négy évtizedes munkásságot jegyző képzőművészt.