Árnyékjelentés jogsérelmeinkről

2016. április 8., péntek, Közélet

Az elmúlt hat év magyar jogsérelmeit összegzi az az árnyékjelentés, amelyet az RMDSZ a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról szóló román kormányjelentéshez készített, s mely számtalan konkrét példával igyekszik bizonyítani, hogy Románia nem teljesítette azokat a kötelezettségeit, amelyeket az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményében vállalt.

A 72 oldalas dokumentumot Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mutatta be tegnapi sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva: nem politikai, hanem technikai dokumentumot készítettek, amely megoldást is javasol valamennyi jelzett jogsérelemre.
Kelemen Hunor elmondta: az elmúlt években a jogsérelmek következtében jelentősen megrendült a romániai magyarság biztonságérzete. A közösségi jogok megtagadása korlátozza a közösség gyarapodását, fejlődését. Kelemen Hunor azt várja, hogy párbeszéd kezdődjék a kormánnyal és a román politikai elittel a jelzett jogsérelmek orvoslásáról.
A sérelmek sorában megemlítette, hogy Románia még mindig nem fogadta el a keretegyezményben vállalt kisebbségi törvényt, amelynek tervezetét még 2005-ben nyújtotta be a parlamentbe Călin Popescu-Tăriceanu kormánya. Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: az elmúlt 11 évben az RMDSZ-nek kormányzati pozícióból sem sikerült elérnie a törvény elfogadását. Erre csak akkor mutatkozott volna hajlandóság a különböző koalíciók részéről, ha kimaradt volna a törvényből a kisebbségek kulturális autonómiáját rögzítő fejezet.
A jelentés sérelmezi, hogy míg a hatóságok általában bátorítják a regionális identitás ápolását, Székelyföldön fellépnek ellene. Így például a bíróság elutasította egy olyan turisztikai egyesület bejegyzését, amelynek nevében és statútumában a Székelyföld kifejezés szerepelt.
Az RMDSZ elnöke szerint a közszolgáltatásokban és az egészségügyben is sérül az anyanyelvhasználat joga, de az oktatásban és az igazságszolgáltatásban sem alkalmazzák Románia vállalásait. Megemlítette, még mindig nem sikerült elérni, hogy a román nyelvet sajátos tankönyvek és módszertan alapján tanítsák a magyar iskolákban, és azt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen biztosítsák a magyar tagozat – törvényben is rögzített – önállóságát. Felrótta, hogy az igazságszolgáltatásban csak szóban lehet használni a magyar nyelvet, írásban nem. A gyülekezési jog megsértéseként említette, hogy a marosvásárhelyi hatóságok megpróbálták megakadályozni a székely szabadság napján tartott tiltakozást, és „büntetések özönét” rótták ki a résztvevőkre.
Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy 2010 óta lelassult, az utóbbi két évben pedig teljesen leállt az államosított ingatlanok visszaszolgáltatási folyamata. Restitúciós kérvények százai ügyében nem született sem elutasító, sem jóváhagyó döntés. Kelemen Hunor kitért arra, hogy továbbra is napirenden van Románia régiósítási terve, mely szerint Székelyföldet olyan középrégióba illesztenék be, amelyben a magyarság aránya mindössze 29 százalékos lenne. Hangsúlyozta: ez ellentétes a kisebbségvédelmi keretegyezmény előírásaival.
Kelemen Hunor megemlítette, hogy a kormány két év késéssel készítette el azt a jelentését, amelyhez az árnyékjelentés készült, és tartalmáról nem konzultált az RMDSZ-szel. Arra a kérdésre, hogy konzultált-e a kormány a dokumentum tartalmáról az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával, melyet tavaly októberig RMDSZ-es tisztségviselő vezetett, Kelemen Hunor elmondta: Laczikó Enikő államtitkár a leváltása előtt konkrét javaslatokat fogalmazott meg a hivatal részéről, ezeket azonban nem vették figyelembe.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mi lenne a helyes medve-ügyben?






eredmények
szavazatok száma 2334
szavazógép
2016-04-08: Közélet - Fekete Réka:

Romló épület, orvos- és pénzhiány (Sepsiszentgyörgyi tüdőgyógyászat)

A megyei kórház vezetőségét terheli a felelősség, ha a betegeket negatívan érinti, hogy évek óta négy orvos helyett hármat alkalmaz, akik felváltva teljesítenek szolgálatot a harmincágyas kórházi osztályon, a tüdőgyógyászati járóbeteg-rendelőben és a TBC-gondozóban – hangsúlyozza dr. Sipos András megyei tüdőgyógyász főorvos, akit februárban váltottak le osztályvezetői tisztségéből. Az eljárást büntetésnek érzi, mivel szóvá tette az áldatlan állapotokat, a kórház vezetősége ellenben átszervezésről beszél, és úgy véli, jelenleg nem az orvoshiány a legnagyobb gond a sepsiszentgyörgyi tüdőbeteg-ellátásban, hanem a romos épületek.
2016-04-08: Közélet - Bokor Gábor:

Csoma-napok, Kovászna kiemelt eseménye

Tegnap reggel a Kőrösi Csoma Sándor és gyökereink… című tudományos ülésszakkal vette kezdetét az idei, 27. alkalommal megszervezett Csoma-napok. A számos rendezvényt egybefogó eseménysorozatot a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezte a városháza kiemelt támogatásával. A konferencián előadásokat tartó kutatók mellett a Csoma-napok vendégei, meghívottjai Kovászna testvértelepülései, Csenger, Nagykanizsa és Pápa küldöttei is. A hivatalos nyitást megelőző napon a Kovásznai Művelődési Központban levetítették a Lovasíjász című filmet (rendező: Kaszás Géza, főszereplő: Kassai Lajos).