Waldorf-toborzó a könyvtárban

2016. október 28., péntek, Nyílttér

Érdekes, hasznos, tanulságos volt minden érdeklődő számára az a beszélgetés, amelyet egy új Waldorf előkészítő osztály indítása céljából szerda este tartottak Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében.
 

  • Beszélgetőkör a IV. osztályban. Fotó: Incze Beáta
    Beszélgetőkör a IV. osztályban. Fotó: Incze Beáta

 

A felvezetőben Hollanda Andrea, a sepsiszentgyörgyi Waldorf Egyesület elnöke elmondta, hogy jelenleg négy Waldorf-évfolyam működik a városban – előkészítő, első, második és negyedik osztály –, jövőtől pedig új előkészítő osztály indul Incze Beáta tanítónő vezetésével. Jelezte, a találkozót azért szervezték, hogy a Waldorf-pedagógia bemutatása által gyerekeket toborozzanak az új osztály beindításához.
Az oktatási módszerekről Incze Beáta beszélt, aki rövid bemutatkozásában bevallotta, hogy négy évvel ezelőtt mélyvíz volt számára is a Waldorf, de a közös kísérletezések és kemény munka során gazdag tudásanyag birtokába jutott, amit szeretne továbbadni a következő nemzedéknek is. Elmondta, hogy a Waldorfot a fej, kéz és szív iskolájának tartják, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a művészetekre. Minden nap beszélgetőkörrel indul, aztán játék és mozgás következik, a főoktatásra pedig ezután kerül sor, végül a kisebbek mesével, a nagyobbak történettel zárják a napot. Hangsúlyozta, hogy sok időt szánnak a játékra, sok időt töltenek a szabadban, külön figyelnek a gyerekek személyes fejlődésére, és többnyire olyan tematikus napokat tartanak, melyek összefüggnek az épp aktuális „epochával”. Az epochális oktatás azt jelenti, hogy a főtantárgyakból az évi óraszámot tömbökben tartják, a mateket, anyanyelvet és formarajzot négyhetes ciklusokban tanulják, és ezek elsajátításában sokkal több eszközt használnak, mint a hagyományos iskolák.
Incze Beáta közvetlen hangú beszámolója nyomán kötetlen beszélgetéssé alakult a találkozó, gazdag kép rajzolódott ki az iskoláról. Megtudhattuk még, hogy a Waldorf-osztályozás szöveges értékelést jelent, melyből a szülő sokkal árnyaltabb jellemzést kap a gyerekről, mint a hagyományos osztályozás esetében, hogy az oktatási ciklusok az ünnepkörökhöz kötődnek, hogy a gyerekek minden év végén egy-egy rájuk jellemző verset kapnak ajándékba, melyeket hetente elmondanak a társaiknak, hogy az első években nincs tankönyvük, csak a maguk által készített epocha-füzeteket használják tankönyv gyanánt. Nagyon sok hasznos házimunkát megtanulnak, például sütnek-főznek az iskolában, és el is fogyasztják, amit készítenek, kezdetben pedig csak színes zsírkrétákkal írnak, és az első osztályokban nincs hagyományos értelemben vett házi feladat.
Az iskola elindulásának körülményeiről is szó esett, melyben a szülők játszották a döntő szerepet, mint ahogy a Waldorf-iskola állandó működését is a szülő-pedagógus-gyerek hármas kapocs jellemzi. Azonban a szülők szerepe az oktatásban – az ünnepkörökre való közös felkészülés, a havonta tartott szülői estek – inkább közösségépítő jellegű, anyagi szempontból nem kerül többe a Waldorf, mint a hagyományos iskolák. Arról is szó esett, hogy a tanítás a Nicolae Colan Általános Iskolában zajlik, ahol jövőtől ötödik osztály is indul, tehát megfelelő létszámú osztályok esetén az általános iskola végéig biztosítva lesz Sepsiszentgyörgyön a Waldorf-oktatás.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mi lenne a helyes medve-ügyben?






eredmények
szavazatok száma 2868
szavazógép
2016-10-28: Magazin - :

Többet dolgoznak a nők, mint a férfiak

Évente átlagosan 39 nappal dolgoznak többet a nők, mint a férfiak – derült ki a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) friss jelentéséből, amely szerint Magyarországon a nők 46 perccel dolgoznak többet naponta, mint a férfiak.
 
2016-10-28: Jegyzet - Nagy B. Sándor:

Szabadság, bátorság manapság (Jegyzet)

A magyar nyelvű média ontotta az utóbbi napokban az ötvenhatos megemlékezésekről szóló híreket. Számos rendezvény zajlott világszerte a forradalom hatvanéves évfordulóján, nagyon sok politikus, közéleti személyiség elemezte az egykori októberi eseményeket, méltatta a szovjet rendszerrel szembeszállók bátorságát, fejtegette a szabadság eszméjét, próbálta hangzatos szavakba foglalni, hogy mi is lenne ma az ötvenhatos események tanulsága, üzenete. Valahogy megszoktuk már ezeket a szónoklatokat, esetenként elcsépelteknek, semmitmondóaknak is érezzük őket, mert bármennyire is szépek és igazak a kimondott szavak, a kontextus, amelyben elhangzanak vagy a felszólalók személye olykor megkérdőjelezi az állításokat.