Versek ég és föld között

2016. december 10., szombat, Kultúra

Sohasem késő nyilvánosság elé lépni, bátorságot venni s megmutatni magunkat, gondolatainkat a világnak – bizonyítja ezt a csütörtök esti könyvbemutató a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében, ahol Para Olga nyugdíjas magyartanárnő A Csillag és a Lant című, első önálló, magánkiadásban megjelent, elhunyt fiának emléket állító kötetét mutatták be.

  • Para Olga, Józsa Attila és László Károly. Albert Levente felvétele
    Para Olga, Józsa Attila és László Károly. Albert Levente felvétele

Szonda Szabolcs örömmel köszöntötte a helybeli szerzőt, elmondta, nincs recept, hogy miként születik a vers, a próza, a művészi alkotás, egyfajta vágy kell kimondani, elmondani valamit abból, ami a belső, feszítő akaratból megszületik. Érzékenység szükséges, s ez Para Olga költészetében megtalálható.
László Károly színművész több ismert személyiség és saját személyes életpéldájából idézett történeteket, amikor a vers kapaszkodó, kötélhágcsó volt nehéz élethelyzetekben. Bizonyította: lehet szavakból, színekből, játékból kötélhágcsót fonni ég és föld közé. A szerző minden verse gyönyörű vallomás az életről. S lehet majd évek múltán kapaszkodó valakinek, aki szintén elveszett családtagját siratja...
A Parnasszus irodalmi kör vezetője, Józsa Attila úgy mutatta be Para Olgát, mint akinek költészetében mindig ott volt, ott van a visszapillantó tükör, aki versei hangulatával ég és föld között mozog. A fájdalom párlatai megrendítő verseket eredményeznek, az emlékezés megtisztító erővel ruházza fel: „Te vagy a témám / a tabu / te vagy a részem / a hamu / igazi arany / porom / kínzó keserű / koromként / fojtogat folyton / a fájdalom” – olvashatjuk a Te vagy  című versében,  mely legtöményebben fejezi ki a gyász mélységeiből is feltörő végtelen szeretetet.
A szépkorú Para Olgi néni meghatóan vallott életéről, az itthon-otthon élményről, a lellei csodálatos évekről, ahol sokáig tanított, s ahol gyászában felkarolták, a megpróbáltatás éveiről, amikor megfigyelték családjukat, majd a változás után hazaköltözve az itthoni életéről és az irodalmi körről, ahol barátokra lelt. Sok évig az asztalfióknak írt. Közeli barátain kívül először Mészely József figyelt fel rá, közölte verseit az Aranypor című folyóiratban. A világhálónak köszönhetően is több ma­gyarországi és erdélyi lapban jelent meg prózája, verse. Végül Cseke Gábor állandó értékelése és bátorítása nyomán született meg a kötet, aki az előszóban így méltatja: „Mert azt se hallgatja el, hogy az élet végül mindent felülír: szerelmet, ragaszkodást, rettenetet, gyászt és még mi mindent! Mert van valami, ami örök – és ebbe torkollik e verseskönyv valamennyi lírai megnyilvánulása –: ez pedig a szeretet.”

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 84
szavazógép
2016-12-10: Kultúra - Váry O. Péter:

Vannak történetek

Az írásban találta meg lelki megnyugvását – vallotta M. Szlávik Tünde magyarországi író a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott közönségtalálkozóján az est házigazdája, Farkas Árpád költő kérdésére válaszolva. Egyfajta terápia volt számára kiírni magából az őt ért tragédiákat, bár nem minden írásának főhőse önmaga.
2016-12-10: Közélet - Szekeres Attila:

Elosztották a megye pénzét (Költségvetés-kiegészítés)

Kovászna Megye Tanácsának rendkívüli ülésén elosztották a kormány által az általános forgalmi adóból a megyének nemrég visszaosztott összeget a helyi közigazgatási egységek között.