2005-02-26:
Közélet: A magyarokról kevés szó esett (Moldvában a nagykövet)


A csángómagyarok Moldvában híd szerepet tölthetnének be, mert közvetíthetnének a magyar üzleti körök térségbeli törekvéseinek megvalósításában, a magyar turisták fogadásában, valamint a magyar kultúra eredményeinek itteni közvetítésében - nyilatkozta tegnap Bákóban dr. Terényi János, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete azt követően, hogy a délelőtt folyamán találkozott Bákó polgármesterével, Bákó megye tanácsának elnökével és a prefektussal, akikkel a kulturális, gazdasági és turisztikai együttmûködés lehetőségeiről folytatott tárgyalásokat. Látogatása fő üzeneteként fogalmazta meg, hogy Magyarország Románia egészével kívánja fejleszteni kapcsolatait, szerinte sem ezek általában, sem a bukaresti magyar nagykövetség tevékenysége nem korlátozódhat a fővárosra. A hatóságokkal folytatott tárgyalások után Terényi János a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége székházába látogatott, ahol a szervezet képviselői mellett a nemrég keresztgyermekévé fogadott kislánnyal és édesanyjával is találkozott.
A kétszemélyes magyar követségi delegáció négy konkrét javaslattal érkezett Moldvába, csütörtökön és pénteken ezekről tárgyalt Ia?i-ban és Bákóban. Az azonos forgatókönyv szerint zajlott találkozókon a ia?i-i, illetve bákói polgármesterrel, megyei tanácselnökkel és a prefektussal azokról az együttmûködési lehetőségekről beszéltek, amelyek Ia?i-t Moldva kulturális központjaként, Bákót pedig a térség gazdasági központjaként érintik.
A magyar fél javaslatai között szerepelt, hogy Ia?i-ban hozzanak létre tiszteletbeli magyar konzuli hivatalt; a bukaresti Magyar Kulturális Intézet még idén ősszel szervezzen magyar kulturális hetet Ia?i-ban és Bákóban; Ia?i, illetve Ia?i megye, valamint Bákó, illetve Bákó megye csatlakozzék a testvérvárosi és testvérmegyei kapcsolatokhoz.
Annak ellenére, hogy évente magyar turisták százezrei látogatnak Romániába, csak egy töredékük jut el Moldvába, ezért a bukaresti magyar nagykövet promóciós kampányt indítványozott annak érdekében, hogy az Erdélyt járó turisták keljenek át a hegyeken és látogassák meg Moldva nevezetességeit. - ,,Nagyon nagy számú potenciális vendégkörről van szó, és ezért ez nem csak az országrész gazdasági és szociális fejlődéséhez járulhatna hozzá, hanem véleményem szerint alapvető szerepet játszana a magyarok és románok közötti kölcsönös megismerés és megértés terén? - szögezte le Terényi János.
Drago? Adrian Benea, Bákó Megye Tanácsának elnöke a Háromszék kérdésére elmondta: ,,Be kell látnunk, hogy Romániának van, mit tanulnia Magyarországtól a turizmus fejlesztése, megjelenítése tekintetében, hisz a magyarországi turizmus modell értékû, ezért azt gondolom, hogy egy magyar turisztikai iroda létesítése Bákóban jó választás lenne mindkét fél számára.?
A gazdasági együttmûködés lehetőségét a felek abban látják, hogy bákói központtal ez a terület is kap­csolódjék be abba a hálózatba, amely a magyarországi befektetéseket és a Magyarországgal folytatott ke­reskedelmet ösztönzi, ami azáltal valósulhatna meg, hogy a magyar üzleti érdekeknek valamilyen szintû képviseletét biztosítanák a közeljövőben tízmillió eurós beruházással létesítendő nemzetközi üzleti központban.
A három találkozón a moldvai magyarságról kevés szó esett. Zárt ajtók mögött Romeo Stavarache bákói polgármester elmondta, hogy Bákó megye területén több tízezer olyan lakos van, aki ért vagy valamilyen szinten beszél magyarul, ami a korábbi hivatalos nyilatkozatokhoz képest akár rendkívülinek is tekinthető, Drago? Adrian Benea megyei tanácselnök szerint ez a megye sokszínûségéhez is hozzájárul, valamint ahhoz hogy Bákó megye valóban élő kapcsolatokat építsen ki Ma­gyarországgal, de Gabriel Berca kormánymegbízott nem nyilatkozott a magyarul beszélő Bákó megyeiekről. Az RMDSZ és a Moldvai Csángó­magyarok Szövetsége képviselői nélkül zajlott meg­beszélések után Terényi János leszögezte: ,,Különös fontosságot tulajdonítunk a moldovai megyéknek azért, mert Románia 2007. január 1-jén bekövetkező európai uniós csatlakozását követően Moldva valóban az Európai Unió egyik keleti kapuja lesz. Ez azt jelenti, hogy nagyon erős fejlődési potenciált látunk Moldvában, amihez mi is szeretnénk a magunk szerény eszközeivel csatlakozni.?
Fekete Réka


<< vissza