| 2006-02-09: |
| A csángó diaszpóra gyermekei (Gajdár messzire van Brüsszeltől) |
Az elhallgatásnál, a csendnél minden jobb, még az is, ha ellenséges hangon ugyan, de beszélnek rólunk, elgondolkodnak ennek a népcsoportnak a sorsán - jelentette ki lapunknak Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse. - Az Európai Parlamentben bemutatott film után, de előtte is igen sok szó esett a csángókról, azok eredetéről, az itt folyó magyar oktatásról, most ismét mindenki velünk foglalkozik. El kell mondanom a Gajdár nevû színmagyar csángó településen nemrég történteket. Magyar órákat akartunk ott is indítani, két erre alkalmas tanárembert is kaptunk, ám közbelépett a polgármester, a vasárnapi mise után szinte népgyûlésnek is tekinthető összejövetelen a csángó szövetség és a magyar órák ellen agitált igen uszító hangon, nem kevesebbet állítva, mint hogy illegális tevékenységet folytatunk, s ha a szülők magyar órára adják gyermekeiket, törvényellenes cselekedetet követnek el. A szónoklat után - érthető módon - senki nem mert jelentkezni, hogy magyar órára adja gyermekét, így egyelőre lemondunk arról, de nem véglegesen. Ez egy teljesen magyar falu, előbb vagy utóbb elérjük célunkat - jelentette ki a csángó viszonyok közt edződött pedagógus. Ezek ismeretében érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy az Európai Parlament román liberális ideiglenes képviselői miért fogadták oly ellenségesen Schöpflin György néppárti képviselő meghívását a kedd este vetített Made in Romania - A csángó diaszpóra gyermekei Romániában címû filmet, s hogy a bemutató után rendezett vitában román képviselők miért vádolták meg a kérdés elpolitizálásával a szervezőt. Amint arról az MTI beszámol, a vetítésen és a vitán jelen volt Vitézy Zsófia rendező is. Schöpflin György bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a kérdésről az Európa Tanács is külön ajánlást fogadott el, emellett a vetítés célja nem az volt, hogy vitát kezdjenek a csángók helyzetéről. Vitézy Zsófia ugyancsak arról biztosította a hallgatóságot, hogy a film készítői nem kívántak konfliktust okozni, csupán bemutatni a csángó gyermekek egy csoportjának életét. A vetítést követően tartott eszmecserében elhangzottak szerint az EP-ben ténykedő román megfigyelők közül többen politikai üzenetet véltek felfedezni a filmben, illetve a meghívóhoz csatolt térképben és tájékoztatóban, utóbbinak különösen a csángókat bemutató részben szereplő azt a mondatát kifogásolva, hogy ,,aki anyanyelvét használja, megszégyenítésben, büntetésben részesülhet?. Akadt olyan román felszólaló is, aki a provokáció szót említette, mások a román nacionalisták esetleges negatív reakciójára figyelmeztettek. Schöpflin György egyebek között azzal válaszolt, hogy a film nem sértett senkit, továbbá ,,nem használunk gyermekeket politikai célokra?, míg Vitézy Zsófia hangsúlyozta, hogy a film nyolcvan százalékát pusztinai általános iskolás gyermekek készítették. A meghívóhoz csatolt tájékoztató szerint a film célja az volt, hogy a lehető legőszintébb képet mutassa Pusztináról, a magyar oktatásról és a csángó életről. A diákok nem törődnek a régi beidegződésekkel, nem akarnak mást, csupán boldogan élni szülőfalujukban, felszabadultan nevetni, bátran álmodozni, mint a világon minden gyerek - áll az ismertetőben. A magyar képviselő arról is biztosította a méltatlankodókat, hogy a kisebbségi politika alakítása román ügy, míg a rendező utalt arra, hogy a filmből is kiderült, a szereplők, a csángók szeretik Romániát. (simó) |
