Bechtel-szerződésFélmilliárd euró úszott el?

2017. február 24., péntek, Belföld

A pénzügyminisztérium által készített jelentés szerint a román állam több mint félmilliárd eurót veszített azon a szerződésen, amelyet az amerikai Bechtel útépítő társasággal kötött az észak-erdélyi autópálya megépítésére. A dokumentum, melyet még az előző kormány állított össze, több indokolatlan kifizetésre is fényt derített.

A Cioloş-kormány idején, 2016 decemberében véglegesített jelentést a Digi24 hírtelevízió szerezte meg, és ismertette csütörtökön. A minisztérium ellenőrei megállapították, hogy a román államot összesen 525,89 millió euró értékű kár érte a Bechtellel kötött szerződés miatt.
Mint ismert, az állam 2003-ban kötötte meg az amerikai óriásvállalattal a Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó nyomvonalra tervezett, 415 kilométer hosszú sztráda építésére vonatkozó szerződést, amelynek összértékét akkor 2,2 milliárd euróra tervezték. A Năstase-kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kivonta a pályaépítést a közbeszerzési eljárás szabályai alól. A 2013-as szerződésbontásig a Bechtel a pályának a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres szakaszát építette meg, a magyar–román államhatár és Berettyószéplak közötti 64 kilométeres szakaszon végezte el a munkálatok mintegy felét. Az állam 1,2 milliárd eurót fizetett ki az amerikai társaságnak.
A minisztériumi ellenőrök megállapították, hogy az állam indokolatlanul fizetett például 40 millió euró előleget az építőnek, 2011-ben pedig annak ellenére utalta át az útépítő által kért összeget, hogy az államot képviselő ellenőrök nem ismerték el a kifizetett munka elvégzését. További kárt hozott a szerződés 2013-as felbontása is, amikor 37,2 millió eurót fizettettek ki az útépítőnek, pedig – a jelentés szerint – a Bechtelnek voltak tartozásai az állammal szemben.
A pénzügyminisztériumi jelentést a közútkezelő társaságnak is elküldték, ez azonban kifogásolta a számításokat, és a jelentés újbóli elkészítését kérte.
A versenytárgyalás nélkül megkötött Bechtel-szerződés miatt az Európai Unió bírálta Romániát, és nem tette lehetővé, hogy az Európai Unió forrásait is felhasználják az építkezéshez. A média úgy vélte, ez a szerződés volt az ára Románia NATO-csatlakozásának. A korrupcióellenes ügyészség több vizsgálatot is folytat a szerződés ügyében. 2013-ban az akkori szállításügyi miniszter jelentette be, hogy a minisztériumból eltűnt a szerződés eredeti példánya.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 754
szavazógép
2017-02-24: Belföld - :

Iohannis: következhet a normalitás (Letették az esküt az új miniszterek)

A büntetőjogot módosító, országos tiltakozási hullámot kiváltó kormányrendelet parlamenti elvetése nyomán adottak a feltételek a helyzet normalizálására – értékelte Klaus Iohannis államfő tegnap, miután az elnöki palotában letette a hivatali esküt a Grindeanu-kormány négy új minisztere.
2017-02-24: Belföld - :

Biztos a béremelés

Elfogadta tegnap a kormány a tanügyben dolgozó kisegítő személyzet bérének emeléséről szóló sürgősségi rendeletet. Az intézkedés 53 ezer alkalmazottat érint. Az új bértábla szerint a tanügyben dolgozó kisegítő személyzet bére 1450 és 1947 lej között változik, a szolgálati időtől függően – áll a kabinet közleményében. Az intézkedés februártól lép érvénybe, és hozzávetőlegesen 90 millió lejes többletköltséget feltételez, az összeget az oktatási minisztérium költségvetéséből biztosítják. A közlemény értelmében a kormány azt követően hozott rendeletet a béremelésről, hogy Sorin Grindeanu miniszterelnök és Pavel Năstase tanügyminiszter konzultált az oktatási szakszervezetek képviselőivel.