Budapesten született 1908. január 15-én. Szülővárosáról a 2002-ben Huszadik századi utazás a tudományban és politikában címmel magyarul is megjelent önéletrajzi kötetében ezt írja: ,,Idővel laktam a Tevere partján, a Temzénél, a Hudson és a Rio Grande mellett is, de egyik sem olyan szívmelengető emlék, mint a Duna...". Ezt a könyvét Kármán Tódor, Szilárd Leó, Wigner Jenő és Neumann János egykori ,,marslakóknak" ajánlja.
Teller Ede a budapesti Mintagimnáziumban érettségizett 1926-ban, ahol életre szóló barátságot kötött Balogh Tamással, Káldor Miklóssal, Kürti Miklóssal, Lax Péterrel és Palányi Mihállyal. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen, Karlsruhéban, Münchenben és Lipcsében folytatta. Hermann Mark és Arnold Sommerfeld világhírű tanárai barátságát és elismerését is kivívta.
Heisenbergnél doktorált 1930-ban Az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotáról című dolgozattal. Göttingában James Frank tanársegéde lett. Ismertebb felfedezései a John—Teller-effektus, valamint a Pöschl—Teller-potenciálfüggvény. Magyar Állami Ösztöndíjjal Romában Enrico Fermi, majd Rockefeller-ösztöndíjjal Koppenhágában Niels Bohr mellett dolgozott, és itt George Gamow-val is megismerkedett. 1933-ban nősült, feleségül vette ifjúkori szerelmét, Harkányi Augusztát.
Teller Ede politikai okokból szülőhazáját és Európát is elhagyta, így amerikai tudósként ismerte meg a világ. 1941-ben bekapcsolódott az amerikai Manhattan-tervbe, amelynek célja az atombomba előállítása volt. Már 1940-ben vizsgálta azt a lehetőséget, hogy a maghasadáson alapuló atombomba keltette hő begyújthat-e még nagyobb teljesítményű termonukleáris reakciót, a hidrogénbombát. Ezt 1952-ben sikeresen ki is próbálták. Így lett Teller Ede a Lawrencei Livermore Laboratórium elnöke. Ő kezdeményezte a fúziós energiakutatásokat, valamint a csillagháború néven ismertté vált rakétaelhárító-rendszer kifejlesztését. Ezzel a befogadó országa megnyerte a hidegháborút, ami az 1989-es változásokat is előidézte Kelet-Európában.
Így Teller Ede is, hosszú évtizedek után hazalátogatott, ,,újjászületett magyar" lett, és megkapta a legnagyobb magyar közéleti és tudományos kitüntetéseket is (Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, 1990; Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora, 1991; Magyar Köztársasági Érdemrend, 1994; Corvin-lánc, 2001). Ezeknek is ugyanúgy tudott örvendeni, mint a külföldi kitüntetéseknek (Joseph Piestley Emlékdíj, 1957; Albert Einstein-díj, 1958; Enrico Fermi-díj, 1963; Harvey-díj, 1975; Sylvanus Thayer-díj, 1986; Presidential Medal of Freedom 2003).
Teller Ede 2003. szeptember 9-én halt meg Standfordban. Halálának első évfordulóján megkapta a Bolyai-díjat is. Eötvös Loránd, a magyar tudóstársadalom fejeként így vallott a Bolyai-díj alapításáról: ,,...valljuk be őszintén, mi is arra a távolabb, de nagyobb s el nem évülő dicsőségre törekszünk, amely Bolyainak adatott, mert tudjuk, hogy csak az az igazi tudomány, amely világra szól; s azért, ha igazi tudósok is — amint kell — jó magyarok akarnak lenni, úgy a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelniük, hogy azt határokon túl is meglássák, és megadhassák neki a kellő tiszteletet. Ez a mi eredményünk, ez valósult meg Bolyai alkotásával egyszer; ilyen teljes mértékben talán egyetlenegyszer". Teller Ede professzorral 1993-ban, 1994-ben és 1995-ben sikerült találkoznom több Magyarországon szervezett konferencián. Jogos önvédelemnek tartotta az Erdélyi Magyar Matematika Versenyt, és jövőépítőnek a Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt (NMMV). Aláírásával támogatta azt a Magyar Tanügy-minisztériumnak címzett beadványt, mely a NMMV hivatalos elismeréseit kérte. Erre a beadványra a mai napig nem kaptunk érdemleges választ.
Sokszor elmesélte, hogy mennyire imádta a matematikát, akárcsak Ady Endre és József Attila verseit. Azért a matematikát és a verset, mert mindkettőben a legnagyobb a gondolatsűrűség. Meggyőződéssel vallotta, hogy a tudományos felfedezéseiben nagyon sokat segített a magyar nyelv transzcendentális mélysége. Ezért szükséges minden tantárgy anyanyelven való tanítása. Az Octogon Mathematical Magazine és a Brassói Füzetek tiszteletpéldányának átadása után ő is a fénymásolt dolgozatai mellett egy általa írt verset adott át, hogy közöljem a Brassói Füzetekben. Irataim közül nemrég került elő, így most már a Háromszéken keresztül juttatom el a tisztelt olvasóhoz Teller Ede professzor immár világhírű versét.
Bencze Mihály
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
