Börtön az autonómiatörekvésekért

2017. március 4., szombat, Máról holnapra
Mózes László

Miközben teljes gőzzel zajlik a legfontosabb marosvásárhelyi magyar tömegrendezvény, a székely szabadság napjának előkészítése – a megemlékezés a székelyföldi önrendelkezésért folytatott küzdelem egyik meghatározó momentuma –, egy szociáldemokrata képviselő nemes egyszerűséggel börtönnel büntetné a székelyföldi autonómiát követelőket.

Tudor Ciuhodaru olyan „joghézagpótló” törvénytervezetet javasol, mely, miként maga állítja, a román állam „lényegét”, egységes és oszthatatlan nemzetállami meghatározását vitató „szélsőséges, revizionista, szeparatista” törekvések büntetését célozza. A szenátusnál már bejegyzett törvénytervezete fél évtől három évig terjedő börtönnel büntetné azokat, akik egyedül vagy csoportosan az alkotmányos rend megváltoztatására, az államhatalom gyakorlásának akadályozására irányuló cselekményeket követnek el. S indoklásában ezek közé sorolva kiemeli – tegyük hozzá: jogilag és gyakorlatilag is megalapozatlanul – a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Ha hallhatná ezt az érvelést Vadim Tudor, a néhai udvari költő és a nemzetféltők koronázatlan királya, bizonyára kéjelegve tapsikolna. Ciuhodaru tehetséggel eleveníti fel a letűntnek vélt egykori klasszikus magyargyűlölők szellemiségét, visszahozva ama torz tézist: Romániában a demokrácia és véleményszabadság nem terjedhet ki „a román állam lényegét támadó szélsőséges, szeparatista, revizionista megközelítésekre is.”
Igen veszélyes gondolat, és nem csupán az erdélyi magyar közösségre nézve. A véleményszabadság ugyanis nemcsak a valakinek tetsző nézetek halmazát jelenti, hanem minden demokratikus álláspontra vonatkozik. A szociáldemokrata politikus nemcsak az autonómiaért békésen állást foglalókat küldené tömlöcbe, tervezete sújthatná a korrupció ellen tüntetőket is. Hiszen mifelénk jó hagyománya van az állam- és rendszerellenes megbélyegzésnek, több évtizedes rutinnal rendelkeznek a koholt vádak kitalálói. A törvénytervezettel valójában újabb csapást mérnének a jogállamra, a szólásszabadságra. Igen aggasztó az újra felkent magyarellenes máz, s bár tegnap a szociáldemokraták kihátráltak Ciuhodaru mögül, jelezve, nem támogatják kezdeményezését, pálfordulásuk csupán azt jelzi, nem az autonómiával kapcsolatos álláspontjuk változott, hanem elejét kívánják venni egy újabb felháborodásnak, most nem kívánnak újabb konfliktust gerjeszteni a hatalmi túlkapások ellen tüntetőkkel, elegendő feladat a pártvezér brazíliai pénzügyeivel kapcsolatos hullámok elsimítása. Önkényuralommal, megfélemlítéssel kapcsolatos nézeteik nem változtak, csupán félretették azokat, s átmenetileg elállnak tervezetüktől, mely nem csak a megzabolázatlan magyarokat érintené, hanem kiterjesztenék a fenyegetettség érzetét minden romániai ellenkezőre.
A pártállami diktatúra veszélye nem múlt el, csupán a köpönyegforgatók pillanatnyi érdeke változott

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?









eredmények
szavazatok száma 893
szavazógép
2017-03-04: Közélet - Bokor Gábor:

A népművelés szolgálatában (Kovásznai Fábián Ernő Népfőiskola)

Kovászna kis város, de nem szűkölködik közművelődési eseményekben. Az ajánlat nagy, sokszor egymásra is tevődnek az események. A Kádár László Képtárban egymást követik a tárlatok, az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub mágnesként vonzza a literatúra kedvelőit, több színtársulat, kórus, zenekar, tánccsoport tart előadásokat, az egyházközösségek a kulturális életből is kiveszik részüket, a művelődési központ megnyitása új színfoltot vitt a város életébe, szellemiségét gazdagítja a Fábián Ernő Népfőiskola is. Vezetőjével, Balogh Zoltánnal, a kovásznai belvárosi egyházközség lelkipásztorával, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperesével beszélgettünk a kör tevékenységéről.
2017-03-04: Jegyzet - Szekeres Attila:

Székely vagy román jelképek?

Ismét elkezdték számon kérni a román jelképek hiányát a székelyföldi közigazgatási egységek címereiből, zászlóiból. Nemcsak a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának minapi beadványáról van szó, vagy korábban megfogalmazott sirámairól, hanem Kovászna Megye Tanácsának januári soros ülésén is szóba került a téma. Egyszóval, nem győzik eleget sérelmezni, hogy – mint fogalmaznak – nincsenek román szimbólumok az „úgynevezett székelyföldi” jelképekben, pedig a terület itt található, Románia szívében. Olyan képtelenség is elhangzott, hogy Kovászna megye mai címere tulajdonképpen az egykori Osztrák–Magyar Monarchia korona nélküli jelképe, vagy hogy a Magyar Királyság egyszerűsített címere.