Romániában lakosonként alig három centiméternyi autópálya épült 1989 óta, háromszor kevesebb, mint Bulgáriában és hatszor kevesebb, mint Magyarországon – derült ki a România liberă internetes kiadásában tegnap közzétett elemzésből.
Romániában 730 kilométernyi autópályán lehet közlekedni, ebből 570 kilométer épült a rendszerváltás óta eltelt több mint negyed évszázadban mintegy 14 milliárd lejes költséggel. Az ország állandó lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint 19 millióra csökkent, ebből a lap azt is kiszámolta, hogy minden lakos 736 lejt fizetett a rá eső három centiméternyi autópályára.
Románia – az utolsó előtti helyen álló Bulgáriától is messze leszakadva – sereghajtó az Európai Unióban a lakosságarányos autópálya-hálózat hossza tekintetében. Románia lakosonként 3,8 centiméternyi gyorsforgalmi úttal rendelkezik, míg a szomszédos Bulgária 8,5 centiméterrel. A lap által közölt összehasonlító táblázat szerint Magyarország az egy lakosra jutó 18,2 centiméternyi autópályával Franciaországot (17,2 cm) és Németországot (15,6 cm) is megelőzi, és alig marad el Ausztriától (19,7 cm). A táblázat élén Spanyolország (32,3 cm) és Horvátország (31,4 cm) áll.
A România liberă szerint az a kevés gyorsforgalmi út, ami mégis megépült, jóval drágább volt, mint az uniós átlag, annak ellenére, hogy egyes szakaszok meglehetősen kétes minőségűek. Erre a legjobb példa az a 22 kilométeres, 2014-ben átadott Szeben megyei sztrádaszakasz, amelyet néhány hónap múltán több mint egy évig lezártak, hogy megrepedezett több száz méternyi részét az alapozástól kezdve teljesen újjáépítsék – emlékeztetett a lap.
A legdrágább autópályájának, az észak-erdélyi sztrádának az amerikai Bechtel által épített, Kolozsvárt elkerülő 52 kilométeres szakasza bizonyult, amelyért az ország – az előnytelen szerződés, az állami finanszírozás akadozása és az építőtelepek sorozatos lezárása és újranyitása miatt – több mint 1,3 milliárd eurót fizetett ki. A Bechtel-sztárda minden kilométere 25 millió eurójába került az országnak, hiszen erre az építkezésre nem vehetett igénybe uniós támogatást.
Még egy nyúlfarknyi szakasz
A Dél-Erdélyen áthaladó A1-es autópálya újabb 15 kilométeres bánsági szakaszát nyitották meg tegnap délután, az országos útkezelő társaság közleménye szerint az Igazfalva (Dumbrava)–Marzsina (Margina) szakaszt tegnap délutántól lehet igénybe venni. A pályaszakasz a Temes megyei Facsád (Făget) kisváros elkerülését teszi lehetővé. Átadása után a Csanádpalota–Nagylak határátkelőhelytől Nagyszebenig terjedő 355 kilométeres út nagy részét autópályán lehet megtenni, csupán a Marzsina és Déva közötti 57 kilométeren kell áttérni a régi országútra. Az új pályaszakaszt a Salini Impregilo Spa. olasz társaság által vezetett konzorcium építette, amellyel közel 570 millió lej értékű szerződést kötött az állam. A felhasznált összeg 85 százalékát az Európai Unió kohéziós alapjából, a fennmaradó 15 százalékot az állami költségvetésből biztosították. Amint a Hotnews.ro hírportál közölte, a 15 kilométeres szakasz már tavaly decemberben elkészült, de bürokratikus akadályok miatt korábban nem lehetett megnyitni.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.