Az Európai Bizottság 2015 novemberében indított vizsgálatot annak tisztázására, hogy a paksi erőmű bővítésének finanszírozása megfelel-e az Európai Unió szabályozásának. Brüsszel a mélyreható vizsgálat során megállapította, hogy a két új nukleáris reaktor (Paks II.) megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami támogatást tartalmaz. A bizottság jóváhagyta a támogatást az uniós állami támogatási szabályok alapján, miután Magyarország kötelezettséget vállalt a versenytorzulás korlátozására.
Magyarország a Paks II. atomerőmű megépítése mellett döntött, és ehhez az uniós szerződések alapján joga van. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen. Vizsgálatunk során a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami lehetővé tette, hogy a bizottság jóváhagyja a beruházást az uniós állami támogatási szabályok alapján – szögezte le Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos.
Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár, gazdasági miniszter úgy nyilatkozott: Ausztria egyáltalán nem megértő azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság minden további nélkül anyagi támogatást hagyott jóvá atomerőmű építéséhez. Úgy vélte, hogy ez rossz jel, ezért – mint jelezte – Ausztria minden jogi lépést megvizsgál, és szükség esetén panasszal él majd az Európai Unió Bíróságánál. Az alkancellár komoly aggodalmának adott hangot, hiszen – mint fogalmazott – a magyar kormány támogatása által és oroszországi segítséggel megvalósuló bővítés nem felel meg a piacgazdasági magánbefektetések irányelvének. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a Zöldek pártja és a környezetvédelmi civil szervezetek is bírálták az Európai Bizottság tegnapi döntését, amely szerint jóváhagyták, hogy magyar állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.