Az alaptörvény szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja, és tisztségében legfeljebb egyszer újraválasztható. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. Az első szavazás alapján a megválasztáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ha az első szavazás eredménytelen, második szavazást kell tartani a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével. A megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.
Az 1990. tavaszi első szabad parlamenti választások után összeült Országgyűlés 1990. május 2-i alakuló ülésén a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) listáján a parlamentbe került Göncz Árpád írót, műfordítót választotta meg házelnöknek, aki az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is ellátta. A két legnagyobb párt, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és az SZDSZ megállapodása nyomán Göncz Árpádot 143 képviselő jelölte köztársasági elnöknek. Az Országgyűlés 1990. augusztus 3-i ülésén az egyedüli jelöltként induló Göncz Árpádot 295 szavazattal 13 ellenében már az első fordulóban megválasztotta köztársasági elnökké.
Göncz Árpádot mandátumának lejárta előtt, 1995 májusában a kormányzó MSZP–SZDSZ-koalíció ismét államfőnek jelölte, míg az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közösen Mádl Ferenc jogászprofesszort, az Antall-kormány korábbi miniszterét jelölte. A szintén ellenzéki FKGP nem vett részt a jelöltállításban. A június 19-i titkos szavazás már az első fordulóban eldőlt: Göncz Árpád 259, Mádl Ferenc 76 voksot kapott, így a hivatalban lévő köztársasági elnök második ciklusát kezdhette meg.
Második megbízatásának lejárta után Göncz Árpád 2000-ben már nem indulhatott a tisztségért. Az ekkor már kormányon lévő Fidesz és az FKGP május 3-án ismét Mádl Ferencet jelölte államfőnek, akivel szemben az ellenzék nem állított jelöltet. Mádl Ferenc a 2000. június 5-i első, majd a június 6-i második fordulóban sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Végül június 6-án, a harmadik fordulóban, amikor az akkori szabályozás szerint a kétharmad helyett már az egyszerű többség is elegendő volt, 243 szavazattal 96 ellenében államfővé választották, megbízatása 2005. augusztus 5-én járt le.
A 2005-ös elnökválasztás előtt, április 15-én a kormányzó MSZP kongresszusa Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét választotta államfőjelöltjének. Az MSZP koalíciós partnere, az SZDSZ ezzel nem értett egyet, de önállóan nem tudott jelöltet állítani. A Védegylet civil szervezet 2005. február 23-án az országgyűlési képviselőkhöz írt nyílt levélben kezdeményezte Sólyom László, az alkotmánybíróság első elnökének jelölését az államfői tisztségre, amit május 27-én támogatott a Fidesz ügyvezető elnöksége. A május 30-i határidőre az MSZP 177 képviselője Szili Katalint, a Fidesz 70 és az MDF nyolc képviselője Sólyom Lászlót jelölte köztársasági elnöknek. Az elnökválasztás június 6-i első és június 7-i második fordulója is eredménytelen volt. A szintén június 7-i harmadik fordulóban Sólyom Lászlóra 185, Szili Katalinra 182 képviselő szavazott (az SZDSZ-frakció többsége távol maradt a voksolástól), így Sólyom László lett a köztársasági elnök.
A rendszerváltás utáni ötödik elnökválasztás előtt, 2010. június 6-án az ellenzékben politizáló MSZP kongresszusa, majd június 21-én frakciója is Balogh András történész, thaiföldi nagykövet államfőjelöltségét támogatta. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke június 23-án Schmitt Pál olimpiai bajnokot, sportdiplomatát, az Európai Parlament korábbi alelnökét, az Országgyűlés akkori elnökét javasolta államfőjelöltnek a Fidesz–KDNP frakciónak. A Lehet Más a Politika (LMP) június 23-án Sólyom László újabb jelöltségét támogatta, a Jobbik június 16-án Morvai Krisztinát nevezte meg jelöltjének, de egyik frakció sem tudta a jelöléshez szükséges 50 ajánlást összegyűjteni. 2010. június 28-án a Fidesz parlamenti frakciója Schmitt Pál, az MSZP-frakció Balogh András jelölését véglegesítette. A június 29-i elnökválasztáson Schmitt Pál 263 szavazattal lett köztársasági elnök, Balogh András 59 voksot kapott.
Schmitt Pál 2012. április 2-án lemondott tisztségéről, döntését a parlamentnek azzal indokolta, hogy a kisdoktori értekezésével kapcsolatos plágiumügy megosztja a nemzetet. Az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket ideiglenesen Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolta.
Április 16-án Orbán Viktor kormányfő Áder Jánost, a Fidesz volt ügyvezető alelnökét, az Országgyűlés egykori elnökét, a párt európai parlamenti képviselőjét javasolta köztársasági elnöknek. A Fidesz és a KDNP frakcióvezetője április 23-án nyújtotta be a szükséges ajánlási íveket. Az ellenzéki pártok közül az MSZP és az LMP távol maradt a jelölési folyamattól, és az elnökválasztáson sem vett részt, a Jobbik képviselői jelen voltak a szavazáson, de nemmel voksoltak. A május 2-i titkos voksolás már az első fordulóban eredményes volt: az egyetlen jelöltként induló Áder János 262 szavazatot kapott, ellene 40 képviselő voksolt.