Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Bodor Pál író, újságíró. Több álnéven is írt, ezek közül a legismertebb a Diurnus.
Bodor Pál 1930-ban született Budapesten. Szülei Temesváron éltek, édesanyja, Bodor Klára csak szülni ment fel Budapestre. Hatéves volt, amikor Temesváron beíratták a román elemibe. 1946-ban Gaudeamus címmel magyar nyelvű lapot indított. 1948-ban érettségizett, felvették a bukaresti egyetem filozófia–lélektan szakára, és ugyanekkor az Előre című lap munkatársa is lett. Átiratkozott a kolozsvári Bolyai Egyetemre, szintén filozófia–lélektan szakra, és a kolozsvári Igazság című lapnál kezdett dolgozni. 1951-ben átkerült az Utunkhoz, ahol 1967-ig dolgozott. Ebben az időben a Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetőjeként fontos szerepet játszott a második Forrás-nemzedék kibontakozásában. 1967-től Bukarestben az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi szerkesztőjeként, 1969-től a Kriterion Könyvkiadó magyar szerkesztőségének vezetőjeként dolgozott.
1970–1979 között a Román Rádió és Televízió nemzetiségi műsorainak főszerkesztője volt, nevéhez fűződött a TV magyar adása sajátos műfajainak kialakítása. 1979-ben, miután bebizonyosodott, hogy figyelik és lehallgatják, lemondott, s ezután az Előre című napilaphoz helyezték át azzal a megkötéssel: a nemzetiségi kérdésről nem írhat.
1983-ban Magyarországra telepedett. A Magyar Nemzetnél Diurnus írói álnéven kezdte közölni jegyzeteit, a napi történésekre, aktuálpolitikai jelenségekre reflektáló glosszáit. Bodor Pál 1991-től a Népszabadságnál folytatta publicisztikai tevékenységét, ugyanebben az évben a MÚOSZ elnöke is lett 1993-as lemondásáig. Az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának elnöke, 1998-tól tiszteletbeli elnöke lett. A kíváncsiság mestersége címmel tankönyv szerepét is betöltő esszékötetet írt az újságírásról.
Írói munkásságát a sokműfajúság jellemzi. Egyéni műfajt teremtett a „lírai röplapoknak” nevezett glosszáival, a mindennapok gondjairól, jelenségeiről szóló lírával átszőtt miniatűr történeteivel (Két arasszal az ég alatt, 1961; Monológ zárójelben, 1971). Sajátos „intarzia-kötete” a saját és mások verseiből, azaz műfordításokból, parafrázisokból, lírai és prózai kommentárokból álló Add magad hozzá a világhoz (1975) című könyve. Költeményei az Égetett agyag (1963) és A meztelen lány (1969) című kötetekben jelentek meg. Regényeiben (A lány, aki nincs; Kék folt; Apám könyve; Svájci villa) a magyar kisebbségi, illetve nemzetiségi sors kérdései foglalkoztatják. Műfordítóként is jelentős szerepe volt.
(A Cultura Magazin nyomán)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
