Az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tervezett tilalma ügyében Kósa Lajos leszögezte: a sajtóhírekkel ellenkezőleg a képviselőcsoportban nem született olyan döntés, hogy „ejtenék” a javaslatot. Azt azonban megerősítette, hogy – noha a céllal, vagyis a kereskedelmi használati tilalommal egyetértenek – a szövegről vita van a Fideszben. A frakcióvezető azt mondta, hogy nem akarnak olyan szabályozást hozni, amely Magyarországot komoly pénzbüntetéssel járó perekkel fenyegeti, ahogyan olyat sem, amely „Btk.-s alakzattal” fenyegeti azokat a kereskedőket, akik ilyen márkákat forgalmaznak. Szerinte ezért olyan módosításokra van szükség, amelyek kiküszöbölik az előterjesztéssel kapcsolatban felmerülő esetleges veszélyeket. Jelen formájában a javaslat számos olyan problémát nem old meg, amit meg kellene. Példaként hozta fel, hogy nyilván Puskás-mezt a korábbi magyar címerrel továbbra is lehet majd árulni, annak ellenére, hogy abban van önkényuralmi jelkép. A problémák között a Heineken által szponzorált labdarúgó-mérkőzések kérdése is felmerült – folytatta –, mivel az UEFA-meccseken a pálya mellett futó fénycsíkok az UEFA reklámjai, vagyis jogilag nem a Heineken a reklámozó. Kimondta egyúttal, hogy természetesen összekapcsolódik a törvényjavaslat és a romániai – az Igazi Csíki Sör és a Heineken közötti – védjegyvita. „Nekünk minden magyar brand védelmében ki kell állni, ha valaki a piaci erőfölényével visszaélve azt ki akarja szorítani a piacról” – foglalt állást.
Ezzel kapcsolatban Kósa Lajos kifejtette azt is: szerinte a Heineken a saját kereskedelempolitikájából fakadóan vette magára a Magyarországon tervezett szabályozást, hiszen a cég az 1950-es évek elején Európában megszüntette a vörös csillag használatát a termékein – arra hivatkozva, hogy az a kommunista rémtettekre emlékezteti a fogyasztóit –, és csak 1992-ben vezette vissza a vörös csillagot.