A szociáldemokrata politikus egy Facebook-bejegyzését ismertető portál magyarázatképpen hozzáfűzte: a magyar kormány kezdeményezése elsősorban a Soros György által pénzelt budapesti egyetem ellen irányul, amely be is jelentette: a jogszabály elfogadása arra kényszerítené, hogy elhagyja Magyarországot. A kormányzó Szociáldemokrata Pártban egy ideje a belső ellenzéket képviselő Victor Ponta – akinek kormányfői mandátuma idején több évtizedes mélypontra süllyedt a magyar–román viszony – az utóbbi hetekben több jelét is adta annak, hogy méltányolja a budapesti kormány politikáját. Nemrég a paksi atomerőmű-projekt állami finanszírozásához gratulált Orbán Viktornak, illetve több fórumon is kifejtette meggyőződését, miszerint „Romániának a visegrádi országcsoporthoz kellene csatlakoznia a soha meg nem valósuló egyesült Európa emlegetése helyett, csakhogy ehhez nem elég bátrak a vezetői”.
Ponta mostani újabb dicséretét a román közszolgálati rádió által működtetett Rador.ro portál azonban fenntartásokkal kezelte, a hozzáfűzött magyarázatból kiderül: a cikkíró hátsó szándékot gyanít a mögött, hogy a volt kormányfő a külföldi egyetemek romániai működésének szigorításáról akar törvényjavaslatot kidolgozni. A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy két romániai egyetemet (a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet) is Magyarországról pénzelnek, és egyik esetében sem létezik kormányközi megállapodás az intézmény finanszírozásáról. A Transindex portál megszólaltatta Tonk Márton egyetemi professzort, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának dékánját, aki szerint nem veszélyeztetné a Sapientia EMTE működését egy CEU-ellenes törvény mintájára készült jogszabály. Az oktató rámutatott: törvényben rögzített tény, hogy a Sapietia EMTE nem külföldi egyetem, hanem a romániai nemzeti oktatási rendszer része. Romániában az egyetemeket a hazai törvények alapján hozzák létre, ezek lehetnek állami, magán- vagy felekezeti egyetemek, de mind a háromféle egyetemre ugyanazok a szabályok érvényesek. Az állami egyetemek állami finanszírozásúak, a magánegyetemeknek pedig maguknak kell megoldaniuk a fenntartásukhoz szükséges pénz előteremtését, például a diákoktól szerzett tandíjakból. Elmondta, a Sapientia nem ilyen tandíjlogikában működik, hanem külső, Magyarországról is érkező forrásokból oldja meg működését.

A magyar kormány kedden nyújtotta be a lex CEU néven elhíresült, a felsőoktatási törvényt módosító kezdeményezést, amely a külföldi egyetemek magyarországi működésére vonatkozó szabályozáson változtat alapvetően. A javaslat értelmében az Európai Gazdasági Térségen kívüli felsőoktatási intézmények csakis akkor folytathatnak oklevelet adó tevékenységet, amennyiben nemzetközi szerződést kapnak „működésük elvi támogatásáról”. Emellett működési feltételként bevezeti, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. A jogszabálytervezetet sokan a Soros György alapítványa által működtetett budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) elleni kormányzati lépésként értelmezik, amely révén ellehetetlenítenék az intézmény további működését. A rendelkezések hét felsőoktatási intézményt érintenek, de a CEU-n kívül egyikük sem különösebben jelentős, ugyanakkor mindegyikük egy magyar intézményhez kapcsolódik. A kormány illetékesei arra hivatkoztak a javaslat szükségességét illetően, hogy 28 külföldi felsőoktatási intézmény legutóbbi (ötévente esedékes) ellenőrzése nyomán hét esetében szabálytalanságokat tapasztaltak. A törvénykezdeményezés ellen és a CEU mellett máris sokan felemelték a hangjukat, az egyetem vezetőségén kívül az amerikai nagykövetség, az amerikai külügyminisztérium, de az Európai Bizottságban is szóba került, illetve szintén a felsőoktatási intézmény mellett foglalt állást Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint több magyarországi és európai értelmiségi. A Magyar Országgyűlés már hétfőn szavazhat a módosító javaslatról.