A menta, a csipkebogyó, kakukkfű, szurokfű, csalán, citromfű, eper-, málna- és szederlevél mindennapi teánk alapanyaga lehet, de a gyógynövények célzatos használata is ajánlott akut, illetve krónikus betegségekben, bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés kiegészítőjeként – vallja Macalik Ernő gyógynövénytermesztő. A gyógynövényekkel való együttélést hirdető csíkkarcfalvi szakember tegnap a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjában tartott előadást, amelynek végén a zsúfolásig telt terem hallgatósága kérdésekkel bombázta a neves természetgyógyászt.
Macalik Ernő szerint a gyógynövények felhasználásának tudománya a műveltség része, amit az ember már több ezer évvel ezelőtt ösztönösen, tapasztalati úton fedezett fel. A civilizációs folyamatok során lassan elveszítettük, de a különböző korokban a vándorkereskedők, majd az egyiptomiak, a görögök, a rómaiak, a kolostorok gyógyászai, gyógyszerészei fejlesztették a gyógynövényterápiákat, s bár sok irányzat eltért a természetestől, mindenik adott valamit a folyamatok megismeréséhez. A vegyipar megteremtette a gyógyszeripart, jelenleg gyógynövényekből kivont hatóanyagokat felhasználva készítenek orvosságokat, esetenként különböző adalékanyagokat használnak a kellemetlen íz ellensúlyozására, és gyártanak szintetikus készítményeket is, amelyek összetevői a természetben nem fordulnak elő – ismertette Macalik Ernő.
Mérgező növényekből lehet gyógyszert készíteni, de teát soha, mert az halálhoz vezethet – hangsúlyozta a szakember. Elmondta, a gyógynövények nem helyettesíthetik az életmentő gyógyszereket, de nagyon sok esetben segíthetnek a betegség lefolyásának enyhítésében, illetve a gyógyulásban.
A természetgyógyász beszélt a házi termesztés előnyéről, mert a ház közelében pontosan lehet követni, mikor érik a növény oda, amikor a legnagyobb értékű hatóanyag vonható ki belőle tea, tinktúra, gyógybor, gyógykenőcs készítése céljából, de éppúgy hasznosítható a gyógynövényekkel terített mező kincse is, ha az ember tudja, mi mire való, mikor kell szedni.
A zöld tea a fekete teával azonos, mindkettő koffein és tein tartalmú, élénkítő hatású, a galagonya a virágzás idején a leghasznosabb, a vércukorcsökkentés céljából keresett áfonyalevelet június első felében kell szedni, a kapszulákba csomagolt gyógynövénydrogok hasznosak, mert kényelmes a használatuk, de a teát, ami a lelkünket is nyugtatja, semmi nem helyettesítheti – összegezhető Macalik Ernő okfejtése.
A gyógyfüves rendezvény második eseményeként Farkas Zoltán, az Erdélyi Múzeum-Egyesület agrártudományi szakosztályának elnöke bemutatta a Cseke Péter szerkesztésében megjelent Eke és toll – dr. Nagy Miklós emlékezete című könyvet (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016), amely az 1988-ban elhunyt agrártudományi szakember, egyetemi tanár, falusi agrármérnök, a Falvak Dolgozó Népe szakújságírója életpályáját mutatja be. Tartalmazza Nagy Miklós 1943 és 1987 között megjelent agrárpublicisztikai írásait, a munkásságáról szóló méltatásokat és számos dokumentumot a hetvenes és kilencvenes évek közötti gazdálkodási lehetőségekről, viszonyokról. Nagy Miklós életpályáját részletesen ismertette fia, Nagy Gábor, akinek az alkalomra írt összefoglalóját Macalik Ernő olvasta fel. Az Eke és toll kiadvány a mába vezet, a jelenkori agrárszakképzés ismertetésével zárul. Ennek része a Sapientia sepsiszentgyörgyi agrármérnöki alapképzése, amely a Nyárádi Imre István vezette helyi tanulmányi központban indult 2015 őszén.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
