A juhállományban tett jelentős kár jegyzőkönyvbe vételére a déli órákban várják a megyei környzetvédelmi hivatal munkatársait – tájékoztatott tegnap Bölöni Dávid polgármester, aki azt is elmondta, hogy az idei medvetámadások az Ika-vár környékén levő Biró Árpád-féle vízimalomnál kezdődtek, ahol tíz nappal ezelőtt egy medve összetörte a pajtát, szétverte a juhokat és többet megölt, illetve megsebzett közülük. Virágvasárnap előtti szombat éjszaka ugyancsak az Ika-vár környékén Virág László esztenájára támadt, ahol szintén több juhot megölt. Ezt megelőzően Réti Károly portájára látogatott a medve, ahol juhokat tépett szét. Keddről szerdára virradólag ismét  Virág László esztenájára támadt, de sikerült elzavarni, s onnan a hozzá legközelebb lakó két szomszédhoz ment be, ahol pár juhot megölt, többet megsebzett. „Két hónap alatt legkevesebb nyolc medvetámadás történt – ilyesmire a rendszerváltás óta nem volt példa. Évekre visszamenőleg évente csak egy-két medvetámadást jegyeztünk”  – hangsúlyozta az elöljáró, aki szerint ugyanarról az állatról van szó, már nem fél sem az emberektől, sem a kutyáktól, s az egy méter hetven centi magas kerítésen gond nélkül átugrik.
Azért jelentették a medvetámadásokat a környezetvédelmi hivatalnak, hogy kiszálljanak a helyszínre, és fülszám szerint azonosítsák a juhtetemeket. Ha nincs fülszám, az illető gazda nem kap kártérítést.
Valóban nagy gondokat okoznak a medvék a megyében – jelentette ki tegnap Gheorghe Neagu, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezérigazgatója a felsőháromszéki gazdák találkozóján, ahol a csernátoni medvetámadások is terítékre kerültek. Kovászna megyében hozzávetőlegesen ezerre tehető a medvék száma – nyilatkozta az igazgató. Folyamatban egy újabb számlálás, hamarosan újabb, úgy vélik, a jelenlegieknél reálisabb adatok kerülnek birtokukba. A túlzott szaporulat ellenére a kilövési kvótákat az állat- és környezetvédő szervezetek nyomására felfüggesztették, így most gyakorlatilag nem lehet lelőni még a károkat okozó állatot sem. Különleges esetben, ha a medve sorozatosan okoz kárt, a környezetvédelmi minisztérium adhat speciális kilövési engedélyt, de ennek megszerzése bonyolult, a bürokratikus intézés sok időt felvesz – magyarázta Neagu.
Ismertette továbbá: a medvék tavaly 170 ezer lejnyi kárt okoztak a megye szarvasmarha-, juh- és kecskeállományában, valamint a növénykultúrákban. 29 szarvasmarha esett áldozatukul, csupán ezek értéke meghaladja a százezer lejt. Tavaly négy embert is megtámadtak a medvék, idén még nem történt ilyen eset. Viszont az állattulajdonosok, pásztorok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy csökkenjen a medvetámadások száma. Hasznos a villanypásztor használata, az is többletbiztonságot adhat, ha a nyájak, csordák éjjelente nem tartózkodnak erdőszéleken, ahol a legvalószínűbb a medvék támadása – értékelte az igazgató.
A vaddisznók okozta károkkal kapcsolatban az intézményvezető elmondta, az nem védett faj, az ügynökség csupán az általuk okozott kár felmérésében vesz részt, a kártérítés a vadásztársaság és gazda között megoldandó probléma.
Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője hozzászólásában úgy értékelte: a vadásztársaságok és gazdák közötti szerződések egyoldalúak, a termelőknek összefogással oda kell hatniuk, hogy az egyezmények megújításakor az ő érdekeiket is belefoglalják az iratba.
Jó hírekkel is szolgált Gheorghe Neagu: a közelmúltban a szaktárca maradéktalanul kifizette az utóbbi években a medve, farkas okozta károk megtérítése érdekében letett igényléseket. Ha valaki mégsem kapta volna meg a pénzét, forduljon a környezetvédelmi hivatalhoz, utánajárnak a késés okának – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Kis Attila, a Katrosa-vadásztársaság vezetője (a társaság a Csernáton környéki területek egy részén is folytat vadgazdálkodást) érdeklődésünkre elmondta: meg van kötve a kezük, hiába hibáztatják őket a medvék okozta károk miatt, semmit nem tehetnek a kárt okozó állatokkal szemben, nincs kilövési engedélyük, így még csak elő sem vehetik a puskát. Szerinte az utóbbi időben különböző szervezetek pályázati pénzekből eurómilliókat fordítottak a medvék, farkasok védelmére. A munkában részt vevő szervezetek tevékenysége leginkább az állatok „megszámlálásában” merül ki. Számukra az a fontos, hogy minél kevesebb ragadozó nagyvad szerepeljen a statisztikákban, így továbbra is támogatást kaphatnak tevékenységükre, mely után néhány ember nagyon jól megél – vélekedett. Az országban tapasztalható visszás helyzettel kapcsolatban konkrét példát is bemutatott. A Déva–Lugos autópálya tervében vadállatok átjárójául szolgáló hidak megépítését is belefoglalták. Az átjárókat összesen 250 medve számára tervezték, hol­ott az adott vidéken csupán 25 medvét  tartanak számon a statisztikák. Ez a negatív példa szerinte jól mutatja az eddigi medvefelmérésekkel kapcsolatos pontatlanságokat.

Bokor Gábor, Iochom István