Harminc százalékkal nő a polgármesterek, alpolgármesterek, valamint a megyei önkormányzati képviselő-testületek elnökeinek és alelnökeinek bére – erről tegnap döntött a képviselőház.
A béremelést egy idei sürgősségi kormányrendelet parlamenti elfogadása során beterjesztett módosító indítvány irányozta elő, amelyet az ellenzéki Corneliu Olar liberális képviselő nyújtott be. A javaslatot a szociáldemokrata többségű kormányoldal is felkarolta, így 212 támogató szavazattal, 33 ellenszavazattal és nyolc tartózkodással fogadták el. Ugyanez a rendelet a katonák és a rendőrök alapzsoldját is megemelte 700 lejről 1450 lejre. A beterjesztő maga is polgármester volt, szerinte szükséges a béremelés, hiszen sok településen a tanárok többet keresnek, mint az elöljáró, ami szerinte nem tartható.
A képviselőház munkaügyi bizottságának elnöke szerint a béremelést már áprilistól alkalmazhatják. Ahhoz, hogy hatályba lépjen a jogszabály, az államfőnek is ki kell hirdetnie. Ez az intézkedés ideiglenes jellegű lesz, ugyanis a kormány tervei szerint a már zajló tavaszi ülésszakban elfogadják a közszféra új egységes bértörvényét, amellyel számos közalkalmazotti fizetés nőni fog, így az önkormányzati vezetők a most megszavazott béremelést meghaladó mértékben fognak keresni.
A képviselőház ugyanakkor tegnap törölte a köztisztviselőknek tavaly megszavazott 50 százalékos stressz- és kockázati pótlékot, amely ellen az év elején leköszönt Dacian Cioloş vezette szakértői kormány emelt alkotmányossági kifogást. A taláros testület a volt kabinetnek adott igazat, elismerve, hogy a pótlék hátrányos megkülönböztetésben részesítené a többi közalkalmazottat. A pótlék tavaly óta nem lépett hatályba, a parlament a mostani döntésével összhangba hozta a tavaly elfogadott jogszabályt az alkotmánybírósági határozattal.
Az oktatásban és az egészségügyben dolgozók bérét már tavaly és tavalyelőtt is emelték. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság arra figyelmeztette Bukarestet, hogy az idei államháztartási hiány elérheti a 3,7 százalékot, ha nem módosítják a költségvetés szerkezetét. A kormány szerint ez nem szükséges, és vállalták, hogy a deficit nem fogja meghaladni a bruttó hazai termék 2,98 százalékát.