Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A Vármegyeház üléstermének díszítése

2017. május 4., csütörtök, Emlékezet

Háromszék vármegye Székháza (a későbbi Vármegyeház, ma a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár) az 1829-ben megkezdett és kisebb-nagyobb megszakításokkal majdnem két évtizedig tartó építési, kivitelezési munkálatai után egészen az 1876-os kiegyezésig, a vármegyerendszer bevezetéséig nem szenvedett különösebb átalakításokat, bővítéseket. Üléstermének – a mai Gábor Áron Terem – akkori belső berendezésére csak abból következtethetünk, hogy az 1880-as évek közepétől megkezdett apró átalakítások, szépítések mit céloztak meg.

  • Bulhardt János
    Bulhardt János
  • A karzatra tervezett városcímer
    A karzatra tervezett városcímer
  • Az ülésterem 1904-ben
    Az ülésterem 1904-ben
  • Garai Ernő terve
    Garai Ernő terve
  • Garai Ernő tervrajza
    Garai Ernő tervrajza
  • Garai Ernő (második az ülő sorban) és munkatársai
    Garai Ernő (második az ülő sorban) és munkatársai
  • Keöpeczi S. József címerterve
    Keöpeczi S. József címerterve


Így megtudhatjuk, hogy falai egyszínűek, mennyezete is a szokásos volt. Nem díszítették festmények, hisz Barabás Miklós a kiegyezés emlékére festette meg az ülésterem részére 500 forintért a haza bölcse, Deák Ferenc álló alakos képét, amely a többi, szintén a Székház díszítésére szánt, de később készült arcképpel együtt ma a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonát képezi, s ezek között egyetlen olyan kép sem található, amely a Deák-portré előtt készült volna. 1881-ben Tisza Kálmán miniszterelnök (Sepsiszentgyörgy szabadelvű – liberális – országgyűlési képviselője), 1882-ben Jókai Mór (Illyefalva képviselője, Sepsiszentgyörgy díszpolgára) arcképe kerül a díszterem falára. Elkerülhetetlenné vált a Székház bővítése is: 1892-ben felépítik a jobb oldali, 1897-ben a bal oldali szárnyát. Potsa József főispán 1898-ban kérte és meg is kapta a megyei közgyűlés beleegyezését az ülésterem teljes átalakítására. A munkálatok három irányban történnek: a terem teljes felújítása, átépítése, a hagyományos gerendás födém vasszerkezetű, üvegezett tetőzettel való kicserélése és a terem belső díszítése. A pénzszerzés, a minisztériumi engedélyek és anyagi támogatások megszerzése után az árlejtést három brassói társvállalkozó nyerte, akik 1904 júliusában adták át a kész munkát. A Szent-Iványi Miklós alispán, Vajna Miklós vármegyei főjegyző, Gyárfás Győző megyei királyi főmérnök, Szabó Károly városi királyi főmérnök, Gyárfás Jenő festőművész, dr. Demeter Gyula tb. vármegyei főjegyző alkotta bizottság ezután fogadta el kisebb szín- és motívummódosítási javaslatokkal Bulhardt János (Hans) brassói festőművész az ülésterem belső díszítésére vonatkozó tervét. Az oldalfalat a mennyezettel összekötő ívelt felületre ívháromszögekkel határolt mezőkbe Bulhardt népi motívumú virágdíszítéseket, az oszlopos lábazatokra és a fal alsó részére intarziás mintázatot javasolt. A bizottság javaslata szerint a terem dekorálásakor figyelembe kell venni, hogy az oldalfalakra festmények kerülnek, emiatt ajánlatos a déli fal két ablakát és a keleti fal középső két ablakát befalazni. A felül világító ablak keleti felén levő mezőbe Háromszék vármegye, a nyugatiba Magyarország, a karzat mellvédjének közepére Sepsiszentgyörgy címerének megfestését ajánlják. Egy, a múlt század első éveiben kiadott képes levelezőlapon jól látható a terem fentebb említett díszítése (a címerek feltételezhetően akkor még nem kerültek helyükre). A két ablak között a királyi pár Gyárfás Jenő által festett egész alakos portréit fedezzük fel, amelyekre 1904-ben kapott megbízást a vármegye részéről. A képeket 1944 szeptemberében a múzeum kincseinek egy részével menekítették a közeledő front veszélye elől. A szállítmányt Zalaegerszeg állomásán 1945. március 28-án bombatámadás semmisítette meg. Potsa József főispán halála után az ő – a szintén Gyárfás által megörökített – arcmása is az ülésterem dísze lesz. 1906 tavaszán Szentiványi Miklós alispán felkéri a vármegye közgyűlésén részt vevőket a Kossuth Lajos arcképének – amelyet ugyancsak a Székház gyűléstermében helyeznének el – megfestéséhez szükséges 1000 korona összegyűjtésére. Gyárfás Jenő ez alkalommal hadvezérként ábrázolja a nagy hazafit, a kép ma szintén a múzeum tulajdona. Leleplezésére az 1911. március 11-ei közgyűlés alkalmával került sor, Ferenczi Géza országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet.
Alig két hét múlva újabb képek kerülnek a falra: március 28-án a vármegyei díszgyűlésen leplezik le gróf Kálnoky Dénes, az utolsó háromszéki főkirálybíró, valamint Szentiványi Gyula volt főispán portréit. Az alkotó ugyancsak Gyárfás Jenő. Kálnoky képét unokaöccse, Seethal Ferenc rendelte és adományozta, a Szentiványi-kép közadakozásból készült.
A gyűlésterem két világháború közötti díszítéséről csak közvetett adatokkal rendelkezünk. A festményekről tudjuk, hogy a Székely Nemzeti Múzeumban lelték meg új otthonukat, a címereket feltételezhetően eltüntették (a karzat mellvédje a ráfestett városcímerrel a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában van), Bulhardt János virágmotívumos dekorációját nem bántotta az új hatalom.
Az 1940. augusztus 30-ai újabb impériumváltozás után, 1942. november 20-án Barabás Márton festőművész vitéz Bartha Jenő alispánnak címzett levelében a vármegye dísztermének „igen elhanyagolt és esztétikai szempontból is nem megfelelő állapotára”, valamint arra hivatkozva, hogy „sem egy közgyűlés lelkes, hazafias hangulatának nem megfelelő környezet, sem pedig ünnepségek megtartására”, felajánlja, hogy „az oly szép vármegyeháza nagytermét művészi ízléssel tenné impozánssá”. Indítványozza, hogy a falakat szabadítsák meg a felesleges ornamentikai díszítésektől, és ő az így nyert falfelületekre „a magyar történelem háromszéki vonatkozású eseményeiből, valamint a vármegye nagyjainak életéből kompozíciókat” festene, s „az ornamentikai díszítések is a festményekkel összhangba hozva” az ő elképzelései szerint készülnének.
Bartha alispán december 9-ei válaszában a költségtervezetet kéri. Barabás 24 ezer Pengőt kér, melyet a Vármegye Alispáni Hivatala elfogadhatatlannak tart. A Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában levő egész alakos kormányzói portré viszont azt valószínűsíti, hogy 1942-ben Barabás a díszterem részére külön felkérésre festette. Halaszthatatlanná vált az ülésterem felújítása, s a megye elöljárósága Garai Ernő sepsiszentgyörgyi festőmester javaslatát fogadja el. Garai a hivatalhoz 1943. augusztus 24-én intézett levelében ajánlatot tesz „a Vármegyeháza dísztermének székely stílusban való kifestésére”. Az előkészületek (falfelületek lemosása, hiányos részek, repedések gipszelése) elvégzése után a falak „jó minőségű enyves festékkel való kifestése és szabad kézzel történő díszítése” következne. A munkálatok „tartósságáért egy évig jótállást” vállal, az ajánlat elfogadása esetén egy héten belül megkezdi a munkát, „és azt megszakítás nélkül annak befejezéséig” folytatja. Bemutatja a körívháromszögek, az oszloputánzatok és a lábazat motívumait, amelyek alig különböznek Bulhardt alkotásaitól. Ezekről a munkálatok megkezdése előtt fényképeket készít, s két hónap alatt az elvállalt felújítást elvégzi. Fénykép őrzi a munkavállaló Garai Ernőt és csoportját.
Közben Bartha Jenő 1943 szeptemberében felkéri Keöpeczi Sebestyén Józsefet, tervezne címert a felül világító ablak keleti felén levő mezőbe. Keöpeczi örömmel vállalja a felkérést, 30-án már postázza is elképzelését. A kompozíció három címert tartalmazna: Magyarország középcímerét jobbról a székely nemzet, balról Háromszék címere övezné. Elképzelését részletesen alátámasztja, szín- és kivitelezési ajánlatokkal is ellátja.
A második világháború után a kommunista hatalom a címereket – amennyiben elkészültek – eltávolítja, helyükre a Román Nép- (majd Szocialista) köztársaság jelképe kerül. Az 1989-es változás végül a központi mezőbe visszahozza Háromszék címerét.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 711
szavazógép
2017-05-04: Család - :

Gyermekeink

2017-05-04: Belföld - :

Strasbourgban indítanak pert a Városháza feliratért

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulnak az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csíkszeredai önkormányzati képviselői, hogy megvédjék a polgármesteri hivatal homlokzatán magyarul olvasható Városháza feliratot, amelynek eltüntetésére jogerős bírósági végzés kötelezi az önkormányzatot.