Apafi Mihály, Erdély fejedelme, a Magyar Királyság részeinek ura és a székelyek ispánja 1679. május 26-án Gyulafehérváron kiadott oklevelével nemesi rangra emelte kisbaconi Benkő Mihályt, a sepsiszentgyörgyi iskola iskolamesterét, Sepsiszék bíróját, általa fivéreit, Istvánt és Pált, valamint leszármazottaikat, és címert adományozott nekik. A dokumentumot a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi.
A 79 cm szélességű és 54 cm magasságú pergamenre írt armálisban az adományosok neve a következőképpen jelenik meg: Michael Benkő de Kis Baczon, testvérei Stephanus és Paulus Benkő de Kis Baczon, az adományozó Michael Apafi néven szerepel, és a fejedelem aláírása is ebben az alakban látható a lap bal alsó sarkában. A jobb alsó sarokban az ellenjegyző aláírása nagyon elmosódott. A levéltár munkatársai szerint Bethlen János kancellár neve silabizálható ki, ám hozzáteszik, ez érdekes, mert akkor már halott volt. Valóban, jó egy évvel korábban, 1678. február 13-án hunyt el Nagyszebenben. Kancellárként Joannes Betlen Cancellar aláírással látta el a dokumentumokat.
A címer leírása a következő: Álló égszínkék katonai pajzs, melynek talpát, avagy alapját friss zöld gyep foglalja el, melyen egy szűz méltóképpen felöltözve áll, meztelen jobbjával tekerőző kígyót, bal kezével egy galambot tartani látszik. A pajzs fölött nyílt katonasisak, melyet ékkövekkel és igazgyöngyökkel díszített királyi korona fed, és amelyből az előbbihez mindenben hasonló szűz emelkedik ki, de akit a következő jelmondat különböztet meg: „Legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok”. A sisak csúcsából egyik oldalon kék és sárga, a másikon vörös és fehér szalagok folynak le vagy omlanak alá, és igen szépen díszítik a pajzs széleit.
Első pillantásra észrevehető, hogy a címerrajz nem a fejedelmi kancellária megszokott terméke. A címert nem helyezték címerszőnyegbe. A sisak sem méretében, sem alakjába nem illeszkedik a kor címerrajzainak sorába, jóval későbbi kor nem kancelláriai stílusát mutatja. A sisakkorona sem a megszokott levélkorona, hanem a későbbi kor nemesi rangkoronájáház hasonló, ám csúcsaiban gyöngyök helyett rubinokkal díszített változat. A sisak csúcsából aláomló sisaktakaró helyett csupán a pajzsot övező, oda nem illő girlandokat festettek. A lány ruhája későbbi kort idéz meg. Hiba, hogy a rajzoló a leíráshoz képest az oldalakat felcserélte. A szövegben az szerepel, hogy a szűz jobbjával kígyót, baljával galambot tart, a rajzon ez fordítva jelenik meg. Továbbá a festő nem tüntette fel a leírásban szereplő jelmondatot, melyet Máté evangéliuma 16. részének 10. verséből idéztek. Szakember számára világos, hogy a címert utólag festették rá a nemeslevélre.
A címerrajz hiányosságait összevetve az ellenjegyzés helyén levő elmosódott aláírással felmerülhet a dokumentum hamisságának gondolata. Az látszik, hogy a nemeslevelet függőpecséttel megerősítették, a pergamenen látható négy lyuk ezt jelzi, a pecsét valószínűleg elveszett. Maga a rajz nélküli armális eredetinek tűnik. A címerleírás mindig előnyt élvez a rajzhoz képest, hiszen az része a hivatalos szövegnek, a rajzot annak alapján készíti a kancelláriai festő – amikor ezt igénylik. Hisz a címerfestésért külön illeték járt, ám annak kifizetését nem minden megnemesített engedhette meg magának. A legtöbb címerfestmény nélküli nemeslevél épp Apafi Mihály kancelláriájából került ki.
SZEKERES ATTILA ISTVÁN heraldikus
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.