Brassó, Nagyvárad, Kolozsvár, Szeben és Sepsiszentgyörgy a legtisztább romániai városok, míg a lista utolsó helyeire Resicabánya, Călăraşi és Brăila került – derül ki a Storia.ro ingatlanhirdetési platform és a D&D Research piackutató cég által indított, online szavazásos felmérés tegnap esti állásából. A Storia több mint 40 ezer válasz alapján állította össze a valamivel korábban publikált rangsort (amelyben Sepsiszentgyörgy még a harmadik helyen állt), a válaszadóknak egy sor feltétel alapján kellett osztályozniuk lakóhelyüket.
Csíkszereda sem állt rosszul a tisztasági toplistán hatodikként, míg Bukarestnek mindvégig a középmezőny jutott csak. Az ország történelmi régiói közül Erdélyben a legtisztább a levegő, míg Moldva az utolsó helyen végzett. A tanulmány lakónegyedenként is vizsgálta a levegő tisztaságáról alkotott elképzeléseket: négy brassói negyed végzett az első helyen, majd következik két kolozsvári, egy bukaresti és ismét egy kolozsvári lakónegyed. Kolozsvári a leginkább szennyezett levegőjűnek tartott környék is. (Storia/Mediafax/Főtér)
ELJÁRÁSI BOTLÁSSAL CSÚSZOTT ÁT. Kedden hallgatólagosan elfogadta a szenátus a közkegyelmi törvény tervezetét, amely a jogi bizottság jelentésének hiányában nem került a felsőház napirendjére. Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke hétfőn a házbizottság ülése után közölte, hogy a jogi bizottság jelentése nélkül nem lehet a jogszabályt a felsőház napirendjére tűzni. A törvényt 2017. január 31-én iktatták a szenátus titkárságán, a jogi bizottság megtárgyalta, számos módosítást eszközölt, majd május 8-án kedvezően véleményezte a jogszabályt. Ugyancsak május 8-án a szenátus úgy döntött, hogy egy hétre visszautalja a tervezetet a bizottsághoz azzal az indoklással, hogy azt a kormány által kidolgozott formában és nem a jogi bizottság változatában kell elfogadni. A határidő tegnap lejárt. Hogy hallgatólagosan elfogadottnak minősüljön, a szenátus ülésén jegyzéket kell felolvasni, amely rögzíti ezt a tényt. A jogszabály ezt követően a képviselőházba kerül, amely ebben az esetben döntő fórum. (Főtér)
FIZETHET ROMÁNIA. Közel tízezer eurós kártérítés kifizetésére kötelezi Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy Hunyad megyei nő ügyében, mivel a hazai hatóságok nem hozták meg a szükséges intézkedéseket. A petrozsényi nő 2009-ben tett feljelentést a román állam ellen az európai bíróságon, azzal érvelve, hogy a román hatóságok nem hozták meg a szükséges intézkedéseket, miután jelentette, hogy férje több esetben is erőszakosan viselkedett vele. A nő 2007–2008-ban több esetben is panaszt tett a rendőrségen amiatt, hogy a férje – akitől azóta elvált – erőszakosan bánt vele és sorozatosan fenyegette. Az európai bírósághoz azután fordult, hogy bevallása szerint a hazai hatóságok nem védték meg. Az európai bírák megállapították, hogy a hatóságok nem kezelték kellő komolysággal az ügyet, nem vették figyelembe a családon belüli erőszakos cselekmények súlyosságát, és ezáltal diszkriminálták a nőt. A panaszos 50 ezer euró értékű kártérítést kért azzal érvelve, hogy testi és lelki traumát szenvedett férje erőszakoskodása miatt, a hatóságok pedig nem léptek fel az ügyben. A Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a román államnak 9800 euró értékben kell kártérítést fizetnie. A román kormány fellebbezett a döntés ellen, alaptalannak minősítve azt, az összeget pedig túlzottnak nevezte. (Krónika)
