Alkalmazási szabályokat fogadott el a román kormány pénteken a magáncsőd intézményét bevezető, 2015-ben hozott törvényhez, amely várhatóan augusztus 1-jétől lép hatályba. A parlament által két éve elfogadott magáncsődtörvény lehetővé teszi a jóhiszemű eladósodott magánszemélyek számára, hogy csődbiztos felügyelete alatt átütemezzék adósságaikat, és egy ötéves adósságrendezési terv kidolgozásával elkerüljék az adósságcsapdát.
A pénteken elfogadott kormányhatározat egyebek mellett azt részletezi: hogyan kell a kijelölt csődbiztosnak figyelembe vennie a statisztikai intézet által havonta frissített minimális fogyasztói kosarat, az adós sajátos pénzügyi, munkapiaci helyzetét, a gyerekek iskolázási költségeit, a rezsikiadásokat, a nélkülözhetetlen közlekedési eszközök fenntartási költségeit az adósságrendezési terv kidolgozásánál.
Az adósságrendezési tervet 15 napon belül az úgynevezett csődbizottság elé kell terjeszteni. A csődeljárás során a bizottságnak úgy kell közvetítenie az adós és hitelezői között, hogy mindkét fél jogos érdekeit figyelembe vegye, és egyik fél se kényszeríthesse rá megoldási javaslatát a másikra – olvasható a kormányhatározatról kiadott közleményben. Egy legalább fél éve Romániában lakó magánszemély akkor kérheti a törvény alapján létrehozandó területi csődhatóságtól fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik, és a törlesztőrészleteket az esedékességüket követő 90 napon belül sem tudta kifizetni.
A fizetésképtelenné nyilvánítás automatikusan felfüggeszti az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat. A törvény értelmében a csődbiztos rendelkezik a fizetésképtelenné vált személy jövedelméről, és képviseli őt a hitelezőkkel szemben. A csődbiztos az adós bevételeinek jelentős részét a tartozás törlesztésére fordítja, figyelemmel kíséri, hogy az adós ne költekezzék „irracionális” módon, és gondoskodik róla, hogy a törlesztések egyetlen hitelezőt se részesítsenek aránytalan előnyben a többiekkel szemben.
