Az RMDSZ elégedett, hiszen a várakozásoknak megfelelően sikerült megismételni a 2004-es választások eredményeit: az első fordulóban nyertes 148 polgármesterhez további 36 csatlakozott, így összesen 184 helyi vezetője van a szövetségnek. A helyhatósági jelenlétet tovább erősíti a 2284 helyi és megyei tanácstag, illetve a négy megyei tanácselnök. A szövetségi elnök rámutatott: az újrázást a versenypárt megjelenése sem gyengítette: az RMDSZ 184 és az MPP 11 polgármesteri tisztsége világosan mutatja a két politikai alakulat súlyát. Az RMDSZ elnöke nagyon fontos eredményként értékelte a szövetség sepsiszentgyörgyi, illetve szatmárnémeti győzelmét a második fordulóban. Az ultranacionalista pártok visszaszorulását elégtétellel tapasztalja az RMDSZ — hangsúlyozta. A szövetségi elnök kifejtette: folynak az egyeztetések a helyi és megyei tanácsokban a többség kialakítása érdekében. Az RMDSZ továbbra is kizárja az együttműködés lehetőségét a Nagyrománia Párttal, ugyanakkor kiemelten kezeli a Nemzeti Liberális Párttal való együttműködést, ugyanis ez az alakulat volt az egyetlen Erdélyben, amely nem vett részt az RMDSZ gáncsolását célul kitűző koalíciókban. Újságírói kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke elmondta, a Magyar Polgári Párttal való együttműködésről még nem született döntés. ,,Nem is tudjuk, kivel kell tárgyalnunk, ugyanis ennek a pártnak a vezetője elvesztette a választásokat, nem tudható, van-e még politikai jövője" — mutatott rá. A SZÁT ugyanakkor tisztújítást rendelt el azokban az RMDSZ-szervezetekben, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget.

Szoros verseny az SZDP és a D-LP között

A helyhatósági választások második fordulójában is szoros eredménnyel végződött a szociáldemokraták és demokrata-liberálisok küzdelme — derül ki a tegnap közzétett, majdnem végleges eredményekből. Az ellenzéki Szociáldemokrata Pártnak sikerült megszereznie a második fordulóban kiosztásra váró polgármesteri mandátumok 32,42 százalékát. A Traian Băsescu államfőhöz közel álló Demokrata-Liberális Párt a polgármesteri székekből 29,56 százalékos arányban részesült, míg a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt a tisztségek 23,77 százalékát hódította el. A leadott szavazatok szerint azonban a D-LP végzett az élen, ők a voksok 32,26 százalékát kapták meg, míg az SZDP 31,90 százalékot gyűjtött. Harmadik helyen a liberálisok végeztek 21,29 százalékkal. A két héttel ezelőtt rendezett első fordulóban — amikor elkeltek a helyi és megyei szintű önkormányzati képviselői helyek is — hasonló helyzet alakult ki. A mandátumok szerint ugyanis az SZDP végzett az élen, de több szavazatot kapott a D-LP. Akkor mindkét alakulat a voksok nem egészen 30 százalékát gyűjtötte be. A második fordulóban is a demokrata-liberálisok inkább az erdélyi megyékben szerepeltek jól, míg a szociáldemokraták jelöltjei a keleti és a déli megyékben voltak sikeresebbek. A bukaresti főpolgármester-választás majdnem végleges eredményei szerint Sorin Oprescu független jelölt jelentős különbséggel vezet a demokrata-liberális Vasile Blagával szemben, Oprescu megszerezte a szavazatok 56,47 százalékát.

Tisztújítás a liberálisoknál

Tisztújítást rendelt el Călin Popescu Tăriceanu a Nemzeti Liberális Párt azon területi szervezeteinél, amelyek nem érték el a 15 százalékos eredményt az önkormányzati választások során. A pártelnök bejelentése szerint a határozat a bukaresti szervezetre is vonatkozik, amelynek vezetője Ludovic Orban szállításügyi miniszter. Mint ismeretes, Orban Bukarest főpolgármesteri tisztségéért szállt versenybe, ám 13 százalék körüli teljesítményével az első fordulóban kiesett. Tăriceanu szerint a tisztújítás célja, hogy a párt a lehető legjobb eredményeket érje el a parlamenti választáson. A kormányfő egyúttal bejelentette: ismét megpályázza a pártelnöki tisztséget az alakulat következő kongresszusán. Ludovic Orbant a politikai elemzők Tăriceanu egyik potenciális ellenlábasaként emlegették, gyakran az alakulat hivatalos álláspontjától eltérő véleményt fogalmazott meg, Traian Băsescu államfő egyik legvehemensebb bírálójaként vált ismertté.