Az előrehozott választások lehetősége szerepel Románia alkotmányában, de csak egy mély válság esetére, amelyet jobb lenne elkerülni – mutatott rá tegnap Klaus Iohannis államfő. Hangsúlyozta azt is: feddhetetlen politikust hajlandó csak kormányalakítással megbízni.
A brüsszeli uniós csúcson tartózkodó elnök újságírók felvetésére válaszolva beszélt az előrehozott választásokról mint lehetőségről. „Az előrehozott választásokról az alkotmány is rendelkezik, de ahhoz, hogy idáig eljussunk, mély válságnak kell lennie, és én semmi esetre sem szeretnék ilyesmit. Természetesen soha nem zárhatjuk ki ennek lehetőségét, és lényegében ez főként a parlamenti szavazatokon múlik” – nyilatkozta. Az államfő arról is beszélt, hogy egyesek „mindenféle forgatókönyvet” kitalálnak.
„Minden politikus tanácsokkal lát el, hogy kit és hogyan nevesítsek. Valójában azt, hogy kinek van többsége vagy kinek nincs, nagyon egyszerűen, szavazás által szokás eldönteni. A többségről a parlamentben való szavazással szoktak dönteni” – szögezte le Iohannis. Arra a kérdésre, hogy a Szociáldemokrata Pártnak és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének jelenleg megvan-e a többsége, azt válaszolta, erről hétfőn, a konzultációkat követően fog részletesen beszámolni. Hozzátette, feddhetetlen, büntetlen előéletű politikust akar kormányalakítással megbízni, aki meggyőzi őt, hogy képes a kormányt vezetni, és a honatyák többségének támogatását élvezi.
Az államfő szavait a román média úgy értelmezte, hogy nem próbál egy jobboldali vagy technokrata jelölt mögé parlamenti többséget kierőszakolni. Ennek bizonyítékaként értelmezték azt is, hogy a szociálliberális koalíció két pártját együtt hívta a kormányalakítási konzultációkra. Az elnöki hivatal tegnap tette közzé a kormányalakítási tárgyalások menetrendjét azt követően, hogy a Grindeanu-kormány a szerdai bizalmatlansági szavazáson megbukott. Iohannis hétfő délután akar egyeztetni a parlamenti pártokkal a következő kabinet összetételéről.
Az alkotmány értelmében az államfőnek akkor kell feloszlatnia a parlamentet és előrehozott parlamenti választásokat kiírnia, ha a parlamentben két egymást követő kormányalakítási kísérlet megbukik, vagyis a törvényhozók két egymást követő alkalommal nem hajlandók bizalmat szavazni az elnök által megbízott miniszterelnök-jelölt kormányának. Romániában még nem fordult elő, hogy feloszlassák a parlamentet, pedig kevés olyan kormánya volt, amely kitöltötte volna a négyéves parlamenti ciklust. Elemzők szerint most sem valószínű, hogy a fél éve megválasztott törvényhozók olyan döntést hoznának, amely megfosztja őket mandátumuk hátralévő részétől.
A Nemzeti Liberális Párt (melyet Iohannis vezetett a 2014-es választásokig, amikor is államfővé választották és le kellett mondania párelnökségéről) tegnap megerősítette: a választások előrehozását tartja a legjobb megoldásnak, mondván, hogy az eddig kormányzó szociálliberális koalíció meggyengült, és egyik oldalon sem alakítható ki stabil kormánytöbbség.
