Az uniós vezetők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján hozott döntést az elnöklő Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke jelentette be Twitter-üzenetében. A határozat a jelenleg érvényes intézkedés lejárta után, július végén lép hatályba, és januárig hosszab­bítja meg a szankciókat. Az Európai Unió azt követően döntött a gazdasági szankciók bevezetéséről, hogy 2014 júniusában – nyugati meggyőződés szerint – a Moszkva támogatásával tevékenykedő oroszbarát lázadók lelőtték a maláj légitársaság MH17-es járatszámú utasszállító repülőgépét Kelet-Ukrajnában. A minszki megállapodás feltétlen tűzszünetet követel a szemben álló felek részéről, valamint a nehézfegyverek kivonását a kelet-ukrajnai területekről.
Az uniós korlátozó intézkedések a pénzügyekre, az energia- és a védelmi iparra irányulnak, akadályozzák az orosz bankok hozzáférését az uniós piacokhoz, korlátozzák bizonyos termékek kereskedelmét, és tiltják az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatok számára, hogy befektetéseket eszközöljenek vagy idegenforgalmi szolgáltatást nyújtsanak Oroszországban. A gazdasági intézkedések mellett az EU pénzeszközök befagyasztását és utazási tilalmát is előírja ukrán és orosz egyének, valamint vállalatok képviselőivel szemben, akik bizonyítottan felelősek a lázadók támogatásáért.
Az EU két nappal azt követően döntött a szankciók meghosszabbításáról, hogy az Egyesült Államok bejelentette Oroszország elleni „saját” büntetőintézkedéseinek kiterjesztését. Moszkva szerint az EU valamennyi szankciója – az Egyesült Államok hasonló intézkedéseivel együtt – hatástalan, és a remélttel ellenkező hatást ér el. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter figyelmeztette is amerikai kollégáját, Rex Tillersont, hogy az Oroszország ellen bevezetett új szankciók komolyan veszélyeztetik az amúgy is nehéz időszakukat élő kétoldalú kapcsolatokat.