A romániai magyar nyelvű oktatás számára kedvező döntéseket hozott tegnap ügydöntő házként a szenátus: több olyan törvénymódosítást is elfogadott, amelyek kedveznek a romániai magyar diákoknak, pedagógusoknak és az egyházi oktatásnak.
Az RMDSZ tájékoztató hírlevele szerint a szövetség kezdeményezte egy sürgősségi kormányrendelet módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a román nyelv és irodalom tantárgyat a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok ne csak speciális tanterv alapján tanulhassák, hanem a cikluszáró vizsgákon a tantervnek megfelelő, megkülönböztetett vizsgatételsort is kapjanak.
A speciális tantervek bevezetését a 2011-ben elfogadott oktatási törvény biztosította, amelynek értelmében a magyar anyanyelvű gyerekek román anyanyelvű társaiktól megkülönböztetett tanterv alapján tanulják a román nyelv és irodalom tantárgyat. Ez a reform fokozatosan az elemi oktatásban kezdődött el, majd a gimnáziumi és a középiskolai oktatásra is kiterjed. A jogszabály azonban nem rendelkezett arról, hogy a nyolcadik osztály után következő képességvizsgán, valamint az érettségin megkülönböztetett vizsgatételsort kapjanak a kisebbségi diákok, a speciális tantervnek megfelelően. Az RMDSZ ezért kezdeményezte a 2016/68-as sürgősségi kormányrendelet módosítását, amely szavatolja, hogy mire az első, speciális tanterv alapján oktatott évfolyamok végzős osztályokká válnak, lehetőségük legyen a megkülönböztetett tételsorból vizsgázni.
A rendelet módosításával az RMDSZ tisztázta a magyar pedagógus-továbbképző központ beindításának jogi keretét is. Megszervezésére két éve biztosított az anyagi keret, de az intézmény beindításához szükség volt a jogi háttér tisztázásra – magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
A szenátus az oktatási törvényt is módosította tegnap az RMDSZ által beterjesztett módosító indítvány révén. Eszerint ezentúl a protestáns lelkészképzés is állami támogatásban részesül. Cseke Attila kifejtette: jelenleg az ortodox papképzés szinte teljes egészében állami egyetemek keretében zajlik és támogatásban részesül, míg a katolikus papképzés kettős rendszerben, állami és felekezeti szemináriumi formában történik. A magyar protestáns egyházak lelkészképzője, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet azért nem részesült eddig állami támogatásban, mert nem állami, hanem egyházi rendszerben szerveződött.
A szenátus által megszavazott módosító indítványokat Klaus Iohannis államfőnek kell még kihirdetnie ahhoz, hogy hatályba lépjenek.
