– Lovas íjászként Vackor nevű lovadon, szőrén ülve, íjaddal tizenötször találtál célba pontosan 37.74 másodperc alatt két évvel ezelőtt az Óriáspince-tetőn. Idén ugyanott, lovas főszereplőként állsz közönség elé. Hogyan esett rád a választás?
– Demeter János keresett meg, az ő felkérésére vettem részt még az elején egy megbeszélésen, ahol eldöntöttük, hogy a lovas jeleneteket én és a barátaim fogjuk előkészíteni, bemutatni. Aztán kiderült, hogy bővül a feladatköröm, a többi lovast is irányítani kell, összehangolni. Akkor jelezte a rendező, hogy engem jelöl a harci jelenetek főszerepére.
– Lovas főszereplőként mit várnak el tőled?
– Orza Călinnel baráti viszony alakult ki, nagyon kreatív, jó elképzelésekkel megáldott rendező. Mivel ő is több mint tíz évet táncolt, pontosan tudja, hogy az elképzelése szerint mit tud megvalósítani a táncosokkal, színészekkel. Nekem meg az a dolgom, hogy miután megértették az emberek, mindezt lefordítsam a lovak nyelvére, és a lovak is értsék meg, mikor mit várunk el tőlük.
– A lovak nyelvén beszélni egy színházi produkcióban mekkora kihívást jelent?
– Ez a legnehezebb, hiszen az enyémekkel együtt huszonöt ló van huszonöt lovassal, aztán az előadás közben még húsz lovas fog adott helyzetben színre lépni, erősítve ezzel is a csatajelleget. Ahogy nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma ló sem, mindegyiknek egyedi a testfelépítése, lelkivilága. A versenylovaknál mindig az első három legjobb befutó teljesítményét nézik, azok a legjobbak, azokhoz próbál a többi is igazodni, míg a színházi produkciónál a tempót leggyengébben teljesítő ló és lovas után kell igazítani a tökéletes  látvány és összhang érdekében.
– Vannak veszélyes jelenetek is?
– Csak veszéllyel járó jelenetek vannak, hiszen valódi szablyával, fokossal, íjjal harcolunk, de úgy látom, hogy éppen ez adja majd a darab szépségét. Mindenki, aki ebben az előadásban szerepet vállalt, tisztában van a veszély súlyával. Mindennek és mindenkinek megvan a maga helye jól kidolgozott, begyakorolt helyzetek alapján, és mindenki arra törekszik, hogy a teljes produkció gond nélkül sikerüljön.
– Mi A csillagösvény népe történetének gerince?
– Az előadásban nagyon sok harci és táncjelenet van, hiszen ezek szövik át a produkciót. Ugyanakkor egy sámán fogja a történetet mesélni, amely valójában egy időutazás – a csillagösvény népének vándorlása a kezdetektől el egészen addig, amikor Csaba királyfi a csillagösvényre lép, és várják vissza. Én pedig hiszem, hogy vissza is fog jönni.
Huszár Szilamér