Helyünk a Kárpát-medencében

2017. július 10., hétfő, Máról holnapra
Farcádi Botond

Szabadegyetemek idejét éljük, nemsokára ismét Tusványos lesz a Kárpát-medencei magyarság szellemi-politikai középpontja, múlt héten Kárpátalján, hétvégén pedig Felvidéken zajlott hasonló rendezvény. A Martosi Szabadegyetemen – akárcsak Tusnádfürdőn szokás – nemzetpolitikai kerekasztalt is rendeztek, amely egyfajta seregszemléje a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyarságnak. Érdemes ezért Felvidék irányába vetnünk tekintetünket: a nemzeti összetartozás, a térség más államaiban élő magyar közösség iránti szolidaritás belső, morális parancsa ez elsősorban, de a romániai magyarság helyzetének mélyebb megértésében, a közösségünk előtt álló kihívások és lehetőségek pontosabb számbavételében is segít, ha regionális kitekintésben gondolkodunk.


A külhoni magyar vezetők beszámolója alapján úgy tűnik, a legjobb helyzetben a vajdasági közösség leledzik: Pásztor István VMSZ-elnök szerint a szerbiai magyarságot meg is becsülik az országban, autonómiája van, a szervezet kormánytényező, intézményrendszere erősödik. Az országban dúló háború miatt a kárpátaljai magyarság sorsa a legmostohább: a gazdasági-szociális nehézségek mellett a magyarellenes megnyilvánulások is felerősödtek Ukrajnában, az állami hatóságok nem sietnek ezek elítélésével. Mi több, a kisebbségben élő nemzeti közösség jogainak bővítése helyett azok csorbítása zajlik, a kijevi parlamentben hamarosan szavazásra kerülő új tanügyi törvény például már nem szavatolja a nemzetiségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz – mutatott rá Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
Valahol e két véglet között keresi helyét a felvidéki, illetve az erdélyi magyarság: a két közösség helyzete sok tekintetben hasonló egyebek mellett a mindenkori szlovák, illetve román kormányok asszimilációs, homogenizációs törekvései miatt. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke például arról beszélt most, hogy Szlovákiában az elmúlt évtizedekben a magyarok lakta régiók tudatos elszegényítése zajlott – nekünk, Székelyföldön élőknek aligha kell hosszan fejtegetni, milyen eszközökkel lehet egy régiót hátrányba taszítani központosítással, infrastruktúrájának elsorvasztásával stb. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig arra hívta fel a figyelmet: Romániában nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek a magyarságra, ami bizalomhiányról tanúskodik a többségi nemzet részéről – ennek következményeit naponta tapasztaljuk.
A Kárpát-medence különböző országaiban élő magyarság helyzetében tehát igen sok a közös elem, a számos negatívum mellett azonban pozitívumot is találunk: a külhoni magyar vezetők mindenike méltatta Magyarország támogatását a magyar közösségek identitásának megőrzésében, gazdasági megerősítésében. És nemcsak azért fontos ez, mert nem volt mindig így, hanem azért is, mert az anyaország támogatása lehet az egyik alappillére a külhoni magyar közösségek szülőföldön való megerősödésének.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 985
szavazógép
2017-07-10: Közélet - Hecser László:

Reformátorok gyülekezete (Unitárius Ifjúsági Konferencia)

A hétvégén Vargyason Légy te is reformátor címmel tartott 41. Unitárius Ifjúsági Konferencia nem csak témájában szólt a reformációról, de ténylegesen is az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) megújulását indította el. Az unitárius ifjúság színe-virága – harminchat településről mintegy kétszázan érkeztek – műhelymunkák során fejtette ki véleményét az egyletről, az oktatási rendszerről, a lelkészségről és az istentiszteletről, javaslatokat fogalmazott meg, hogy azok modernebbé, közérthetőbbé váljanak. Ezentúl más módon szervezik az ODFIE legjelentősebb eseményeit is, azt remélik, sokszínűségük által többekhez eljuthatnak majd.
2017-07-10: Közélet - Iochom István:

Kitüntetésözön székelyföldieknek (A Magyar Művészetért Díjak)

A Magyar Művészetért Díj gáláját – alapításának 30. évében – idén két helyszínen: július elsején Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, szombaton pedig Kézdivásárhelyen a Vigadó színháztermében tartották meg. Árpád fejedelem-díjban Pászka Lehel sepsiszentgyörgyi lovas íjász, Gubcsi Lajos Ex Libris díjban pedig tizenkét háromszéki és csíkszeredai személyiség, illetve intézmény részesült. A harminc év alatt – Budapestet leszámítva – a legtöbb, 9–9 Ex Libris díjat csíkszeredaiak és kézdivásárhelyiek kaptak.