Branco 2012-ben jelentette meg tézisét a Kolumbusz Kristóf, a portugál nemes című könyvben. Ebben több mint ötven egybeesést sorol fel a két személy életében. A tudós úgy véli: Pedro Ataíde valójában nem halt meg 1473-ban, hanem szerencsésen túlélte az ütközetet, majd nevet változtatott, és Pedro Colón lett belőle. A névválasztás pedig onnan jöhet, hogy a csatában egy Culon nevű francia altengernagy oldalán harcolt. Az elmélet szerint – amelyet elismer a portugál történelmi akadémia is – Pedro Ataídének azért jött kapóra saját hamis halálhíre, mert családját üldözték Portugáliában, miután részt vettek a II. János portugál király meggyilkolására irányuló összeesküvésben.
A kutatócsoport elképzelése szerint az elméletet úgy lehet bizonyítani, ha összehasonlítják Kolumbusz fiának, Hernandónak a DNS-mintáját Pedro Ataíde egyik rokonának DNS-mintájával. Ezért kezdeményezték a portugál hajós unokatestvérének exhumálását az illetékes hatóságoknál, és abban bíznak, hogy a nyár végén megkaphatják az ehhez szükséges engedélyeket. Az azonban egyelőre kérdés, hogy a maradványok milyen állapotban vannak, és alkalmasak-e a mintavételre.
Az általánosan elfogadott elmélet szerint Kolumbusz Kristóf Genovában született 1451-ben, de a felfedezőt sokan szeretnék magukénak tudni, az elmúlt években számtalan elmélet látott napvilágot arról, hogy valójában honnan származik. 2009-ben például egy spanyol történész állt elő azzal, hogy Kolumbusz Pedro Scotto néven született, és felmenői skótok voltak. Próbálták már bizonyítani, hogy Katalóniában jött a világra, de népszerű galíciai eredetének elmélete is. A rejtélyhez egyébként Hernando, Kolumbusz fia is hozzájárult, aki 1506-ban elhunyt apjáról írt életrajzában nem tüntette fel annak születési helyét.