Új államtitkár
Új államtitkárt neveztek ki a mezőgazdasági minisztériumban. Mihai Vișan – aki korábban az Romalimenta vezérigazgatójaként dolgozott – a továbbiakban a tárcánál az élelmiszeripart tartja kézben. Vișan elmondta, elsősorban a hagyományos élelmiszeripari és biotermékekkel kíván foglalkozni, ugyanakkor az élelmiszer-pazarlás megfékezése terén is lépéseket tesz. Nem lehet a gazdákat és az élelmiszeripart külön emlegetni, egyik sem létezhet, fejlődhet a másik nélkül – fejtette ki a frissen kinevezett államtitkár.
Elégedetlenek a gazdák
„Továbbra is elégedetlenek vagyunk, nem történt előrelépés medveügyben, Gavrilescu miniszter asszony ígérete ellenére sem lehet kilőni a veszélyes egyedeket, az állomány elfogadható szintre való hozásáról szó sincs – mondta el érdeklődésünkre Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők egyesületének elnöke. – A környezetvédelmi minisztérium semmit nem tett a gazdák érdekében, továbbra is a civil szervezetek diktálnak Bukarestben. Ha ez így megy, újabb tüntetést kell szervezni, ez alkalommal nemcsak a veszélyes medvék kilövésének engedélyezését kérve, hanem a tárcavezető menesztését is” – fogalmazott.
Vigyázat a tarlók égetésével!
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség közleménye szerint szigorú büntetésekre számíthatnak, akik égetéssel próbálják megtakarítani mezőgazdasági területeiket a növényi maradékoktól (szalma, burgonyaszár, kocsány stb.). A tarlóégetési tilalmat be nem tartó gazdák a támogatások részleges vagy teljes megvonására számíthatnak.
Csemegekukoricában elsők a magyarok
Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője, valamint – az Amerikai Egyesült Államok után – a világ második legjelentősebb exportőre. A termelésben elterjedtek a szuper édes fajták, amelyek világszerte keresettek, 95 százalékukat külföldön értékesítik. Az elmúlt években átlagosan 30–34 ezer hektárnyi területen termesztették Magyarországon, az évi 500–600 ezer tonna termés kétharmadát a konzervipar, harmadát a hűtőipar dolgozza fel. A termőterület nagyságával első helyen áll Magyarország Európában, utánuk Franciaország (18 ezer hektár), Lengyelország (6 ezer hektár) következik, Olaszországban és Spanyolországban 3–4 ezer hektár a vetésterület, míg Oroszország és Ukrajna együttesen mintegy 10 ezer hektáron termeszt kukoricát.