Ha a Törökország és az uniós tagországok – különösen Németország – közötti egyre erősödő diplomáciai feszültség nem oldódik meg, az veszélyezteti a török gazdaságot – állapította meg Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős uniós biztos. Az osztrák uniós biztos kijelentette, hogy az Európai Unióhoz (EU) csatlakozni kívánó Törökország távolodóban van az európai értékektől.
Hahn aggodalmát fejezte ki a növekvő feszültség miatt, és hangsúlyozta, hogy Ankarának meg kell értenie a kialakult helyzet okait, ugyanis kedvezőtlen hatással van a turizmusra és a befektetésekre is, ha a politikai helyzet ingatag, zavaros és törékeny. Az unió döntése szerint nem rekesztik be a török uniós csatlakozási tárgyalásokat, ugyanakkor a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé egyetlen újabb fejezet megnyitását sem – közölte a biztos. A támogatási pénzek folyósításával kapcsolatban pedig elmondta: mindaddig, amíg nincs döntés azok esetleges felfüggesztéséről, a kifizetések érvényben maradnak. Mint mondta, Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Ömer Celik török Európa-ügyi miniszter és Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter részvételével kedden Brüsszelben tervezett magas szintű EU–török tárgyalások lehetőséget biztosítanak arra, hogy az EU hangot adjon aggodalmának. Mivel Törökország fontos partnerországa az Európai Uniónak, meg kell vizsgálnia, hogyan tud együtt dolgozni Ankarával – mondta az uniós biztos.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter csütörtökön jelentette be, hogy irányváltás következik Németország Törökországgal folytatott viszonyában, mert az ankarai vezetés hátat fordít az európai értékeknek. A külügyminiszter a német–török kormányzati viszony további romlása miatt tartott külügyminisztériumi válságtanácskozás után tett nyilatkozatában az új irányvonalat vázolva elmondta, hogy felülvizsgálják a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalásokat. A tárca egyben frissítette a Törökországba utazóknak szóló információit, figyelmeztetett, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség.
A török kormány a tavaly júliusi puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be az országban, és azóta is keményen fellép az általa terrorszervezeteknek nyilvánított csoportokkal szemben, köztük az összeesküvésért felelőssé tett, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózata, továbbá a Kurdisztáni Munkáspárt ellen. Utóbbi 1984 óta folytat fegyveres lázadást Délkelet-Törökországban.
