Demeter Virág Katalin
Fogyasztói társadalomban élünk, amelyben pénzért bármit megkapunk, határ a csillagos ég... Mindenki akkorát hasít a piacból, amekkorát tud vagy éppen nem szégyell, a szolgáltatások egyre bővülő körében gyakran nehéz eligazodni, megbízhatót találni. Még egy olyan kis városban is, mint Sepsiszentgyörgy, ahol bizonyos ágazatokban két-három vállalkozó mozog csupán.
Az ember azt gondolná, éppen ezért körültekintőbbek, figyelmesebbek, mert nem mindegy, hogy holnap hányan térnek be vásárolni a tömbház alatti kisboltba, hányan veszik igénybe egyik vagy másik taxis cég szolgáltatásait, lesz-e, akinek felszolgálni a napi menüt vagy más fogásokat holnapután is... Bár tudjuk, hogy a pult mögötti eladó hölgy, illetve a volánnál ülő fiatal is ember, aki megannyi gonddal-bajjal megáldva végzi teendőit, a legkevesebb, hogy pénzünkért cserébe korrekt szolgáltatásra számítunk, ha náluk vásárolunk, velük utazunk. Elvétve egy mosoly is jólesne, de ez már nem munkaköri leírás, az ügyfél iránt tanúsított figyelem, a pontosság viszont talán nem túlzott elvárás. Nem kívánok vörös szőnyegen besétálni a sarki boltba, de jólesne, ha a pénztáros hölgy találkozásunk néhány percében velem foglalkozna, rám figyelne. Úgy vélem, ez legalább annyira fontos egy vásárlónak, mint a pénztárgép és pult mögött dolgozó hölgyeknek hangosan megvitatni azt, hogy közös ismerősük 100 lejért milyen háromdimenziós (?!) műszempillával csábít mostanság. Az már egyenesen dühít, ha a taxisnak nem sikerül elmondani, hová vigyen, mert egyik fülében dugón lóg a telefon, s míg valaki máshoz beszél, cigarettázik is – mindeközben gyújt, ajtó csattan, és máris indulunk. Természetesen nem arra, ahol dolgom van. Ha végül sikerül kiegyezni, szédülten szállok ki a célállomáson – kérdés, hogy megéri-e egyáltalán száguldozni egy jókora forgalommal terhelt kisvárosban? Ugyanígy érthetetlen a pincér felháborodása is, ha az emberfia megkeresi és rendel tőle, vagy ha egy nagyobb asztaltársaságban valaki külön számláztatna. Hogy ezt a „rendszer” nem teszi lehetővé, az legjobb esetben is a vállalkozó gondja, semmiképp sem a vendégé, akivel ezt vágják szembe, amikor jelzi, hogy fizetne. Különben köszönjük meg, hogy egyáltalán kiszolgáltak?!
Természetesen, a fentiek nem általános érvényű észrevételek, ám gyakran előforduló élethelyzetek. Az egymásrautaltság okán azonban kizárólag javító szándékkal kívántam jelezni: a figyelmességnek, türelemnek mindenképp helye (és értelme is) van az ilyesfajta kapcsolatokban. Mindig és mindenhol.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.