Marosfői Nyári SzabadegyetemNemzetbiztonsági veszélyt kiáltanak a román vezetők

A megbeszélések során több felvetés is elhangzott, többek között Florentina Teacă tanárnő, a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ képviselője kifejtette, hogy átfogó nemzeti stratégia kidolgozására volna szükség a „kisebbségben élő”, román nemzetiségű állampolgárok „nemzeti identitáshoz való alkotmányos jogainak biztosításához” és ezeknek a jogoknak a szabad gyakorlásához. A tanárnő szerint egy, a kisebbségben élő román közösségek jogait képviselő ügyosztály létrehozása mellett államfői és miniszteri tanácsosokat kellene kinevezni, akik folyamatosan felmérnék a helyi román közösségek helyzetét, és időszakos beszámolókat készítenének, amelyek alapján különböző törvényeket kellene hozni, és intézkedéseket kellene foganatosítani a román érdekek jobb érvényesítéséért.
Gheorghe Baciu, a Népi Mozgalom Párt Kovászna megyei szenátora szerint a román államnak konkrétan fel kellene vállalnia az itteni románok problémáinak megoldását, ezért felszólította a román politikai erőket, hogy közösen lépjenek fel ennek érdekében. „Ha mi Hargita, Kovászna és részben Maros megyében is kisebbségben élünk, nem jelenti azt, hogy kevesebb jog illet meg minket, mint a Lipscani-ban vagy a Győzelem téren élő testvéreinket, nem kellene korlátokba ütköznünk saját hazánkban sem a nyelvhasználat, sem a törvény előírásainak betartása tekintetében. Arra szólítok fel tehát minden politikai erőt az országban, függetlenül attól, hogy tagja-e vagy sem a parlamentnek, hogy egyesüljünk, és fogalmazzunk meg egy közös nézőpontot az itteni románok problémáinak megoldása érdekében” – nyilatkozta Gheorghe Baciu.
Eugen Popescu, a Határon Túli Románok Alapítványának elnöke szerint a román állam sebezhetőségét jelzi, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak, mely probléma nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. „Nagyon világosan meg kell értenünk: az a tény, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak a térségből, a román állam sebezhetőségét jelzi, közép- és hosszú távon ez a sebezhetőség nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. Remélem, ezeket a dolgokat tudomásul veszik a román hatóságok. (...) Amennyiben eltűnnek a két megyéből a románok, etnikailag homogén terület alakul ki. Már vannak olyan szélsőséges személyek, akik azt nyilatkozzák, hogy egyes Hargita és Kovászna megyei települések már etnikailag tiszták. Gondoljanak bele, mi történne, ha a két megyében nem élne egyetlen román sem. A két megye Románia közepén helyezkedik el, történelme jelentősen befolyásolta a román államot és a román mentalitást, a Magyar Autonóm Tartományra és a bécsi döntésre gondolok” – nyilatkozta Popescu.
Az elnök hangsúlyozta, a románok azért mennek el a térségből, mert nem tudják megőrizni identitásukat, és nem találnak munkahelyeket, „mert elutasítják őket, ha nem beszélnek magyarul”, másrészt a vidéki közösségekben magyarosodási jelenséget figyeltek meg, ahol asszimilálják a többségi lakosságot. A Hargita megyei Doboly falu esetét hozta fel példaként, ahol a román lakosság csak a templomban beszél román nyelven, egymás közt is magyarul társalognak. „Az állam többségi lakosságát a saját államában egy nemzeti kisebbség asszimilálja. Ez sehol máshol nem történik az Európai Unióban, a világon sehol. A román államnak intézkedéseket kell foganatosítania, mert amikor egy kisebbség jogai kiváltsággá válnak, akkor azok a kisebbségek nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg, és így vagy úgy nemzetbiztonsági veszélyforrássá válnak” – magyarázta Popescu.
A szerdai megbeszélések során a szabadegyetem résztvevői megegyeztek abban, hogy a két megye román lakosságát ugyanolyan jogok illetik meg, mint más román állampolgárokat, az államnak pedig biztosítania kell azokat az eszközöket, amelyek által megmaradhatnak ebben a térségben a románok. Többen is javasolták, hogy az állami költségvetésből különítsenek el egy bizonyos összeget a Hargita és Kovászna megyében élő románok identitásának megőrzésére.