A közös nyilatkozatban Merkel és Macron felszólította az orosz és az ukrán elnököt, hogy teljes mértékben tegyenek eleget annak az ígéretüknek, miszerint nyilvánosan és hangsúlyosan támogatják a fegyvernyugvást, és gondoskodnak arról, hogy eljussanak a megfelelő utasítások a térségben tartózkodó katonai alakulatoknak és egyéb fegyveres csoportoknak. Mint írták, sajnálattal meg kell állapítani, hogy az úgynevezett normandiai négyek – Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország – állam-, illetve kormányfőinek legutóbbi, augusztus 22-én telefonon folytatott egyeztetése óta a biztonsági helyzet nem javult számottevően Ukrajna keleti részén.
A Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoportban augusztus 24-én kialkudott fegyverszüneti megállapodást éppen azok a felek nem tartják be maradéktalanul, akik aláírták – hangsúlyozta Merkel és Macron, hozzátéve, hogy az egyezség sorozatos megszegése mellett az is előfordul, hogy megfenyegetik az EBESZ megfigyelőit és korlátozzák mozgásukat. Ez főleg azokon a területeken jellemző, amelyek nem a kijevi kormány ellenőrzése alatt állnak – jegyezték meg.
A több mint három éve tartó válság alatt már többször hirdettek tűzszünetet, de rendszerint néhány nap után újra kiújultak a harcok. Legutóbb júniusban állapodtak meg egy augusztus 31-ig terjedő fegyvernyugvásról annak érdekében, hogy az aratást elvégezhessék Donyeck és Luhanszk – azaz a két, harcok sújtotta – kelet-ukrajnai megyében.
Kelet-Ukrajnában 2014 áprilisa óta zajlanak harcok oroszbarát szakadárok és ukrán kormányerők között, a konfliktus eddig több mint tízezer ember életét követelte. Kijev és a Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy támogatást nyújt a lázadóknak. Oroszország ezt tagadja. Az Európai Unió és az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben a kelet-ukrajnai válságban folytatott tevékenysége és az ukrajnai a Krím félsziget 2014-ben végrehajtott bekebelezése miatt.