Fábián Zoltán olvasótáborA lélekpendítés rendezvénye

2017. szeptember 1., péntek, Nyílttér

Minden évben augusztus első felében tartják a nagy múlttal rendelkező, utóbb Fábián Zoltán íróról elnevezett olvasótábort, amelyet a magyarországi Hatvan városa 1972-ben indított útjára, s immár két évtizede a testvérváros Kézdivásárhely is társszervezője. Egyik évben magyarországi, másik évben erdélyi helyszínen zajlik a tábor, idén a Tolna megyei Szálka adott otthont a rendezvénynek, amelyen ezúttal nemcsak kézdivásárhelyi, hanem sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi, kolozsvári diákok is részt vettek.
 

  • Táborozók Szálkán. Fotó: Dobri Anita és Fehér Ákos
    Táborozók Szálkán. Fotó: Dobri Anita és Fehér Ákos

 

Az olvasótábor-mozgalom kezdetben az iskolai oktatást kiegészítve, ahhoz kötődve az ifjúság különböző korosztályainak és rétegeinek olvasóvá nevelését segített előkészíteni, a mozgalom kialakulásában, a táborok létrehozásában, elterjesztésében jelentős szerepe volt Fábián Zoltán írónak, aki 1970-től a Magyar Írószövetség, 1969-től az Olvasó népért mozgalom titkára volt. Tőle maradt fenn az a sokat idézett kifejezés, amely a legegyszerűbben, de talán a legpontosabban is meghatározza a jó olvasótábori munka lényegét: „lélekpendítés”.
A kéthetes tábor szervezői középiskolás diákok számára biztosítanak élményekben, tapasztalatokban gazdag időtöltést, a meghívott előadók között írók, történészek, színészek, képzőművészek, filmszakmában dolgozók, építészek, tehát nagyon sok művészeti ág képviselői egy bizonyos tematikát járnak körül. Idén a mítoszokról volt szó, erről beszélgettek, ezek közül dolgoztak fel néhányat a tábor ideje alatt. Mindezek mellett ugyanakkor koncertek, táncház, népdaltanulás, hagyományápolás, a kimaradhatatlan számháborúk és nagy közösségi játékok is várják a fiatalokat, például egy egész napos verseny során felkutatják a települést, ahol táboroznak. Ez általában úgy történik, hogy napközben túráznak, este pedig performance-ot kell készíteniük tapasztalataik alapján, és a hellyel kapcsolatos kérdésekre kell válaszolniuk, ami nagy élmény számukra, és sokat tanulhatnak belőle. Az olvasókuckóban, ahová mindenki elviheti a témába vágó saját könyveit, szieszták idején bármikor olvashatnak a résztvevők, de este a tábortűz mellett is felolvashatják kedvenc verseiket, novelláikat, és ezeket megvitathatják egymással. A tábor vezetői a korábbi táborozók közül kerülnek ki, és mivel többségük tud zenélni, reggelenként általában zenekar ébreszti a fiatalokat.
Tavaly a Fábián Zoltán Olvasótábor kézdivásárhelyi és hatvani vezetősége között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében a kézdivásárhelyi vezetőség egy része Udvartér Alkotótábor néven egy másik olvasótábort szervezett, idén azonban megújult a kézdivásárhelyi vezetőség, és folytatódni tudott az eredeti, közel fél évszázados múltra visszatekintő sorozat. Az idei rendezvény sikere nyomán a szervezők azt tervezik, hogy a jövőben tágítják a résztvevők körét, és nemcsak Erdélyből, de Magyarországról is több városból várnak jelentkezőket a táborba.
Arról, hogy mi a titka ennek a rendkívül sikeres rendezvénynek, hogy miért járnak vissza évről évre a diákok, hogy mit is takar az a bizonyos „lélekpendítés” kifejezés, így vallott lapunknak az egyik részt vevő diák, Dobri Anita: „Amikor az olvasótáborról kérdeznek, nem tudok mit válaszolni. Az idei csupán a második táborom volt, de olyan egyedi, misztikus légkör jön ott létre, amiről suttogni is nehéz, írni pedig szinte lehetetlen.
Két hétig vagyunk együtt, régi barátok és újonnan érkezettek. Összehangolódunk, valamikor az első hét közepén. A második héten már egymás érzelmeit isszuk és esszük, egyre többet maradunk a tábortüzek mellett, hogy aztán másnap reggel csak a koffein és a lelkesedés rángasson talpra. Mindig rengeteg a tennivaló. Az idő nem a javunkra dolgozik, néhány pillanat jó volna, ha örökké tartana. Idén a mitológia volt a tábor témája, mi pedig alaposan körüljártuk a falut, hagyományok után kutatva, bizonyos fogalmak, meghatározások nyomában. Készítettünk animációt, három performance-ot az utolsó estére és számos másikat önmagunk szórakoztatására. Volt misztériumjáték, vetélkedő, gyertyafényes felolvasás, saját dalok és versek születtek, és persze rengeteg akármi. (Ha tudni akarod, mi az, át kell élned a »két hét ébrenlét« viszontagságait!) Hamar megszületnek a belső viccek, a tábori szólások, amelyeket táborita és vezető egyaránt használ...
Egyszerre hagyományos és modern minden. Első nap kiscsoportokra oszlunk, akár negyven évvel ezelőtt, aktuális és állandó dolgokról beszélünk, közben megismerjük egymást, ahogy a vezetőink tették, amikor ők voltak táborozók. Sehol máshol nem lehet része az embernek ilyen intenzív lelki élményben ilyen rövid idő alatt.
A családom azzal fogad: megváltoztam. Mintha egy másik univerzumból tértem volna vissza. Nem lehet elmesélni mindazt, ami az olvasótáborban történik. Hiába sorolnám fel az eseményeket a reggeli ébresztőtől az esti tábortűzig, a számháborútól az előadásokig, a lényeget nem lehet megfogni. A lényeg, úgy hiszem, ott van két táborozó tekintetében, amikor összenézvén elmosolyodnak. Ezt tanítja meg olvasni az olvasótábor. Számomra olyan ez, mintha egy titkos társaság tagja lennék, ahol mindenki egyszerre a testvérem és furcsa űrlény. Így hát nehéz beszámolni minderről, de ha a szavak be tudnák mutatni a lényeget, akkor most megölelnék egymást.”

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 980
szavazógép
2017-09-01: Magazin - Nagy B. Sándor:

Zenével szárnyaló szabadság (Tízéves a sZempöl zenekar)

Idén nyáron ünnepelte tizedik születésnapját a sepsiszentgyörgyi sZempöl zenekar. A csapat alakulásáról, történetéről, jellegzetes stílusjegyekről, sikerekről, kudarcokról és jövőbeni tervekről Bocsárdi Magort, az énekes, hegedűs, trombitás frontembert kérdeztük.
 
2017-09-01: Nyílttér - Nagy B. Sándor:

Tábor a színház ürügyén

Az Osonó Nemzetközi Drámatáborát immár hetedik alkalommal szervezték meg. Az idei alkotótábor Keleti István rendező-pedagógusnak, a magyarországi amatőr színjátszás mozgatórúgójának, a Szkéné Színház egyik alapítójának állított emléket, aki kilencven évvel ezelőtt, 1927-ben született.